Rákoskert épített öröksége: III. rész

Egy félig megvalósult álom

  Az előző két részben egy-egy társadalmi réteg jellegzetes rákoskerti lakóházát ismertettem, a sorozat befejezéseként egy Budapest szerte párját ritkító különleges építményt szeretnénk bemutatni, amely a Kerekeskút utca 45-47. szám alatt lévő telken áll.

  1942-ben már javában dúlt a II. világháború, de a tengelyhatalmak még offenzívában voltak és a front a Kárpát-medencétől távolabb húzódott. Rákoskerten felépült az iskola és a friss telektulajdonosok a pénzüket értékálló módon befektetve, szorgalmasan építették többnyire aprócska kis házaikat.

koltaihaz  De volt valaki, egy művészetkedvelő tanárember, aki többre vágyott, mint egy egyszerű lakóépület. Jó anyagi körülmények között éltek, így sikerült megvásárolni egy négy telekből álló összefüggő, 640 négyszögöl nagyságú területet a Tulipán és a Turul utca között (ma Kerekeskút és Merzse utca). Neves szakemberek bevonásával rögvest hozzálátott, hogy megvalósítsa dédelgetett álmát: egy olyan lakóház felépítését, amelyhez fogható nem csak a környéken, de az egész országban nincsen. Minden részletet alaposan átgondolva el is készültek a tervek és 1942 nyarán megkezdődött az építkezés. Három szintes házat álmodott meg, ahol a földszint és az emelet egy tágas, hallszerű lépcsőházból közelíthető meg. Innét nyílt volna a délnyugat felé kialakított télikert. Az alagsorba is tekintélyes méretű, több helyiségből álló szintet terveztek.

  Az építkezéshez csak kiváló anyagokat engedett használni, olyanokat, amelyeknek az időtállóságában hinni lehetett. Egy év alatt elkészült a lépcsőház és a hozzá közvetlenül csatlakozó néhány apróbb helyiség. Közben a háború egyre inkább kiteljesedett és már mutatkoztak olyan jelek, hogy tragikus lesz a végkifejlet. Le kellett állni az építkezéssel, de a már felépült rész tökéletesítését folytatni lehetett. Elkészültek és beszerelésre kerültek azok az ólombetétes üvegfestményekkel díszített ablakok, amelyek felbecsülhetetlen értékükkel olyan különlegessé teszik ezt a tulajdonképpen torzóban maradt kis kastélyt. Az elkészült rész déli oldalon apszis-szerűen félköríves kialakítású, itt vezet fel félfordulatnyi csigavonalban a lépcső az emeleti szintre. A lépcső emelkedő vonalát követve íves tetejű színes ablakokon kap fényt a helyiség. A két kisebb ablak egyikében ólomfoglalatú üvegfestményen Szent László királyt, a másikon magyarországi Szent Erzsébetet láthatjuk. A három nagy ablakot a régi Magyarország címerei díszítik. Az elsőben az Árpádházi királyaink által használt hétszer vágott, vörös-ezüst sávos, gazdagon díszített címert láthatjuk, a vörös sávokban arany színű, egymás felé lépő oroszlánokkal. A címerpajzsot ezüst-vörös és arany-kék foszlányok övezik, tetején koronából kiemelkedő arany oroszlánnal. A második címer az Anjou uralkodóházét idézi, a harmadik pedig a Mátyás királyunk uralkodásának idején használt mintájára készült. Valamennyi üvegmunka az 1943-ban már csak ritkán művelt szecesszió formajegyeit hordozó tökéletes művészi alkotás. A címerek a nagy ablakok felső, íves kialakítású harmadában helyezkednek el. A téglalap alakú alsó harmadot váltakozó, anyagában finoman színezett, rombusz alakú üveglapok hálója tölti ki. Szokatlan módon, két láncon függő kör alakú ólomüveg díszíti ezt a területet. A kb. 30 cm átmérőjű medalionokban lovas szenteket ábrázolt a művész: Szent Lászlót, Szent Györgyöt és Szent Mártont. A gazda bizonyára kedvelte a bort, mert a pincébe vezető teret is dekorálta egy hasonló, de a lépcsőház terébe nyíló ablakkal. Ezen a művön egy jókora boroshordót láthatunk, rajta két törpe lovagol, előtte egy vörössapkás harmadik éppen bort csapol. A hordón a házépítő tulajdonos Koltai József monogramja és az építés éve: 1943 látható. A lépcsőház halljához csatlakozó kisebb helyiségből szintén nyílik egy ablak a belső térbe, ezen egy fiatal nőalak látható, amint a magasra emelt, vörösborral teli poharát vizsgálja, ölében kerti gyümölcsöket tartva.

 kcimer2kcimer1kcimer4  

Címerképek az ablakok felső ívében

kszentlaszlokszentgyorgyksztmarton 

Az ablakok előtt láncon függő üvegfestmény medalionokban Szent László, Szent György és Szent Márton.

szenterzsebfntorpekfnboroslfn

                     Árpádházi Szent Erzsébet            Üvegfestmény a borospince lejáratánál    A bor színében gyönyörködő leány

  Az épület értékét adó gyönyörű üvegmunkák a csodával határos módon élték túl az eltelt 64 évet. A háború utolsó heteiben Rákoskerten német katonákat szállásoltak el. Az épület nem volt alkalmas szálláshelynek, a katonák a környező házakban rendezkedtek be. Mivel a tulajdonosok sem lakták a házat (még ma is csak nyaraló funkciót tölt be), valaki elhíresztelte, hogy elhagyott zsidó vagyon és ezért a németek szabad prédának tekintették. Szinte teljesen kifosztották, még a padlóburkolat köveit is felszedték néhol, de az ablakoknak nem esett bántódásuk. A háború után a kommunista párt könyvtárat akart itt berendezni, de sikerült az illetékeseket meggyőzni, hogy a befejezetlen állapot miatt hiányoznak a mellékhelyiségek és ezért nem alkalmas a kiszemelt célra. Kis idő múlva kiutalták a MÁV egyik párttitkárának, aki néhány heti kényelmetlen itt-tartózkodás után jobbnak látta, ha másik, komfortosabb helyet keres magának.

  A német katonák és a helyi lakosok rongálásai végleg elvették Koltai úr kedvét attól, hogy az épületet befejezze, de ő is és a családja is nagyon fontosnak tartotta, hogy a meglévő rész állagát megóvja. Ő sajnos az 1960-as években meghalt, de felesége és fia hozzá hasonlóan erejüket szinte meghaladó módon vigyáznak a házra. A tetőszerkezetet fel kellett újítani, a cserepeket kicserélték és a vörös téglaburkolat hibáit kijavították.

  Az ablakokra kívülről ütésálló műanyag lapokat szereltek fel, mert a vandálság nem ismer mértéket, félő, hogy kővel bedobva tönkreteszik a pótolhatatlan üvegfestmé-nyeket. (Egy alkalommal már valaki behajított egy követ de szerencsére csak az udvari lámpát törte össze vele.)

  Rákoskertnek ez az egyetlen igazi művészi értékeket felvonultató építménye, jó lenne sürgősen önkormányzati (kerületi vagy fővárosi) védelem alá helyezni, ezzel is biztosítva épített örökségünk értékeinek védelmét

;">Vissza Rákoskert történetéhez