Nyomtatás

Rákoskert területe a parcellázás előtt.

A terület, amelyen a mai Rákoskert fekszik, Rákoscsabához tartozott az Árpád-kortól kezdődően, mióta csak Rákoscsabát számon tartjuk. Rákoscsaba nevének említése először egy 1267-i keltezésű oklevélben történik, amelybe bemásolták egy kétszáz évvel korábbi, 1067-ben keletkezett szövegét. Chaba Racusa (Csabarákosa) néven említik. Abban az időszakban adományozta Géza herceg (1044-1077) az Aba nemzetséghez tartozó Péter ispánnak, aki továbbadta a százdi monostornak. Az Aba nemzetség birtokolta évszázadokig, míg a tulajdonosok 1312. évi halálával Károly Róbert király 1317-ben Balogh nembeli rimaszécsi Szécsy Péternek adományozta. A család tulajdonában maradt (bár többször elzálogosították, de mindig sikerült visszaváltani és rövid ideig Werbőczy Istváné is volt) majdnem a török hódoltság végéig. Mivel a hódoltsági területen feküdt, a török uralom alatt a tényleges hatalmat a törökök gyakorolták a falu felett, bár az névlegesen egymást követően fél tucatnyi magyar földbirtokosé volt. A törökök elleni felszabadító harcokban, annyi más magyar település sorsában osztozva Rákoscsabán is megfogyatkoztak a lakók, bár csak három évig volt néptelen a község. A felszabadító harcok után a Rádayaké lett a tulajdonjog, akik Vorster Kristóf osztrák hadbiztosnak adták zálogba. Az 1720-as években lett új gazdája Csabának, a báró Laffert családé lett a falu. A község lakosai túlnyomó részben református magyarok voltak, bár Mária Terézia uralkodása alatt a XVIII. században több német katolikus család is betelepült, akik az idők folyamán teljesen beolvadtak a többségi nemzetbe.

Az itt lakók a mezőgazdálkodásból éltek, amelynek művelési területe magában foglalta a Kalmárvölgyi, Üllői út menti, Körtvélyesi és Rétpótléki dűlőkön lévő azon földeket is, amelyeken a mai Rákoskert terül el.

terkepresz A Jászberénybe vivő országos út és az Ecserre menő fasor kereszteződésében már nagyon régóta állt egy vendégfogadó csárda. Szánthó Géza, Rákoscsaba történetét 1912-ben megörökítő monográfiája szerint, "Mivel e nagy forgalmú ponton összeverődni szokott utasokat kemény téli időben nem lévén képes olykor befogadni, hanem az utasok egy része a nagy hidegben ott kint, a fészer alatt volt kénytelen egész éjjel kucorogni: Kucorgó nevet kapott."

A legendák szerint ebben a sokak által látogatott és híres csárdában az alföldi betyárok, köztük Rózsa Sándor is gyakran megfordult.

A régi térképeken ez a rész lakatlan, a Kucorgó csárdán kívül két objektumát tartották említésre méltónak a különböző korok térképészei:

♦ Az egyik a legújabb időkig meglévő, az Andráshida (volt Jegenye) utca és a Bodonyi (volt Bezerédi) utca sarkán lévő bővizű, úgynevezett Horgász-kút. (A kút helye ma már nehezen beazonosítható. A kis terecske 2014 óta az Aradi vértanúk tere nevet viseli. A kopjafától a Bodonyi utca irányában mintegy 6-8 méterre a takaró fedőlap a talajszintből kissészifak kiemelkedve a legutóbbi időkig jól látható volt. Ma már elfedi a díszburkolat és a pázsit.)

szifatonk♦ A második pedig a II. világháború végéig álló, katonai tájékozódási pontként szolgáló, a Postamester (volt Szentpé-teri) utcában magasló, évszázados szilfákat. (A szilfáknak már nyoma sincsen, a második világháború utáni tüzelőhi-ányos időkben kivágták őket és a rönköket eltüzelték. Egyetlen 1948-ban készült fényképről lehet következtetni arra, hogy valójában milyen hatalmasak lehettek.) 

Itt szeretném megemlíteni, hogy településünkről eddig egyetlen régészeti lelet előkerüléséről tudok. Ez egy Anjou-kori, XIV századi könnyűlovasnak a sarkantyúja, amit az 1970-es évek végén telekásáskor találtak a Görömböly utca egyik házának telkén.

A leletek hiánya számomra enyhén szólva meglepő. Mivel a Gödöllöi dombvidék legszélén vagyunk, a környékbeli kiemelkedések, de különösen a Vida domb kiváló megfigyelési lehetőséget biztosított a déli síkságok szemmel tartására. Ez indokolná akár állandó őrhelyek létesítését is, de eddig erre semmilyen nyom nem utalt, még csak régi cserepek sem kerültek elő Rákoskerten és a közvetlen környékén.

sarkntyu

 

Ugrás az oldal elejére

Kategória: Uncategorised
Találatok: 2793