Közösségi élet a mai Rákoskerten

  Ebben a fejezetben kísérletet teszek arra, hogy számba vegyem azokat az intézményeket, szervezeteket és közösségeket, amelyek erősítik településünkön az összetartozás érzését, művelődési és szórakozási lehetőséget is nyújtva egyben. Ismertetésem a 2016. év elejének az állapotát tükrözi, de néhol kitérek a történeti előzményekre is. Mivel ez egy pillanatfelvétel, figyelni fogom a főbb változásokat és alkalmanként frissítem a tartalmat.

  Mint a legfontosabb intézményt, a

Rákoskerti Művelődési Házat említem elsőnek (címe: 1171 Budapest, Rákoskert sugárút 66.).

muvhaze  Rákoskerten a közművelődést (ahogyan azt az előző fejezetekben olvashatták) a kezdetektől egészen a II. világháborút követő évekig a Kollár és a Sebők féle kocsmák nagytermei szolgálták. Az államosítás után a Rákoskert sugárút platánsori részén lévő intézmény színpadán léptek fel néhány alkalommal az amatőr színjátszók, az iskolások gyermekelőadásait is itt tartották, mivel az iskolának nem volt megfelelő helyisége. Hétvégeken mozielőadások voltak és a politikai és társadalmi szervezetek is itt tartották gyűléseiket egészen a mai Művelődési Ház felépüléséig.

A következőkben Adám Ferenc – Hajnal Csilla – Kézdi Nagy Géza: A Vigyázó Sándor Művelődési Ház és Rákosmente közművelődésének története című munkájából idézek, amely mű kitér az intézményben működő Ascher Oszkár Színház történetére is.

  „A kezdetekkor Rákoskerti Művelődési Klub néven ismert Ház 1978-ban épült fel a Rákoskert sugárút és a Perec utca sarkán. Az intézmény építtetésével az alapítók (a Budapest XVII. Kerületi Tanács) szándéka az volt, hogy a ház látogatói számára a közösségszervezés mellett sokszínű, változatos és minőségi kulturális programokat, szolgáltatásokat nyújtson barátságos, esztétikus környezetben. A szándékon túl azonban a feltételrendszer sem tárgyi, sem a személyi oldalról nem volt szinkronban a célokkal.

  A klub megnyitásakor igazán nem tudott önállóan működni, mivel a Dózsa Művelődési Központhoz csatolt telephelyként funkcionált és egy ottani igazgatóhelyettes irányította. Ő fő feladatának a Dózsa Művelődési Házban végzett munkáját tekintette, túl sok energiát nem fektetett az intézmény által kínált programok gazdagításába. (Talán ezért van, hogy Kemény elvtársként emlegették, még a keresztnevét sem őrizte meg az emlékezet.) Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy túl nagy terület sem állt a közművelődési célok szolgálatára. A földszinten az ˝Öregek Otthona˝, az emeleten pedig az MSZMP pártirodája működött egészen a rendszerváltásig. Néhány helyiség azért jutott a helyi lakosság művelődésére is. Egy könyvtár, egy klubszoba és egy olvasóterem szolgált az ismeretterjesztő előadások, a klubfoglalkozások – melyek közül a kertbarát klub volt a legnépszerűbb – valamint a könyvtári programok és mozielőadások lebonyolítására.

  Profilja akkor bővült, amikor 1987-ben sok hányattatás után itt talált otthonra az Ascher Oszkár Színház amatőr színjátszó csoportja, mely talán az ország egyik legrégebben működő ilyen jellegű társulata. A csoport 1964-ben alakult az akkori Fürst Sándor Gimnáziumban, majd 1976-ban a gimnázium megszüntette a színpad működését. Ascher Oszkár nevét 1970-ben vette fel. 1977-től a Dózsa Művelődési Központban kapott lehetőséget a működésre, majd végleges helyét a Rákoskerti Művelődési Klub telephelyen lelte meg.

  Itt önálló színháztermet kaptak a ház pincéjében, ahol az átépítést követően egy 50 fős, emelkedő, mobil dobogórendszerű nézőteret és színpadot építve alakították ki mai stúdiószínházukat, amelyhez parányi öltöző és technikai fülke is tartozik. Heti több alkalommal tartanak azóta is próbákat az esti órákban, előadásaikat pedig hétvégén tekinthetik meg az érdeklődők – évadonként kb. 30 alkalommal.

  Kiemelt feladatuknak tekintik a magyar drámairodalom gyöngyszemeinek bemutatását, de a világirodalom klasszikusaitól is szívesen válogatnak. Repertoárjukban szerepelnek új, kísérleti kezdeményezések, beavató színházi műsorok, irodalmi és zenés előadóestek, valamint mesejátékok is. Kortárs magyar premierjeiket nemegyszer a szerzők is megtisztelik jelenlétükkel. Előadásaik egyediségét talán éppen a családias jelleg adja: a nézők karnyújtásnyira ülve szinte benne élhetnek a darabban, különös áramkört hozva létre a színjátszók és a befogadók között.

  A társulatot – 2005-ben bekövetkezett haláláig – az alapító, Szeifnerné Csetényi Anikó vezette. 2005 óta Tímár Tibor művészeti vezető irányításával működnek. Minden évben bemutatnak egy új darabot, azonban repertoáron tartják a legnépszerűbb előadásokat is.

  A ház működését 1990-ben megújította az önkormányzat Kárpáti Levente színművész igazgatói alkalmazásával. Kezdetben több program is folytatódott, illetve indult, később azonban Kárpáti Levente rockzenekart alapított, s egy idő után kizárólag ezzel foglalkozott, miközben fokozatosan megromlott a kapcsolata az önkormányzattal.

  Távozása után Puskás Tibor vette át a ház irányítását. Sajnos ez a korszak is igen kevéssé dokumentált (azóta Puskás Tibor elhalálozott, így személyes visszaemlékezéseire sem hagyatkozhat a krónika), de az tudható, hogy akkoriban kezdődött a ˝Szentivánéji Folk Fesztivál˝, melyet évente hagyományosan amatőr népzenész együttesek részvételével rendeztek meg. Beindult egy, a cukorbetegek számára létrehozott klub és 2001-ben megrendezték a kerület első autómentes napját is.

  2002-től Lipcseyné Horváth Ágnes lett az igazgató. Az intézmény 2002 és 2009 között látványos fejlődésen ment keresztül: a közművelődési tevékenységek bővültek és növekedett a látogatók száma. Az önszerveződő csoportok közül évek óta folyamatosan működik és nagy népszerűségnek örvend a Baba–mama Klub, a Rákoskerti Dalos Klub és a Rákoskerti Kertbarát Kör, valamint az Ascher Oszkár Színpad.

  Nem csak az amatőr színjátszás van jelen tehetséggondozási formaként az intézményben. Közkedvelt a Cassandra Táncstúdió, a Málna Rajziskola és a Kids Club is.

  A helyi közéletnek is színtere a ház: minden évben biztosítják a megfelelő körülményeket a két megválasztott rákoskerti önkormányzati képviselő fogadóórájához. A művelődés szervezésében szorosan együttműködnek a sokszor kezdeményező szerepet is vállaló Rákoskerti Polgári Körrel. (Például Rákoskert alapításának 75. évfordulója, Wass Albert-rendezvények, Rákoskert Napja.) A mai Rákoskert közösségi életének fejlesztése során folyamatos a kapcsolatuk a rákoskerti Százszorszép Napközi Otthonos Óvodával, a rákoskerti Kossuth Lajos Általános Iskolával és a településrészen működő egyéb civil szervezetekkel (Rákoskerti Templom Alapítvány, Rákoskert Vasúti Közlekedéséért Alapítvány stb.). Munkájukat részben közművelődési szakmai tanácsadással, részben közös rendezvények megvalósításával, továbbá a számukra alkalmanként szükséges és igényelt eszközök, technikai berendezések biztosításával segíti a művelődési ház.

  A klub munkatársainak több éven át tartó színvonalas munkáját értékelte Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete 2006-ban, amikor az addig elvégzett minőségi kulturális tevékenység elismeréseképpen a Rákoskerti Művelődési Klub nevét ˝Rákoskerti Művelődési Házra˝ változtatta.

  A Rákoskerti Művelődési Ház évek óta használt emblémáját Lipták György rákoskerti grafikusművész tervezte. A településrészen lakó többi művésszel (Károlyi Ernő festőművész, Ferenczi Zsuzsa kárpittervező iparművész, Bedey Gábor szobrászművész, Salamon György festőművész, Orosz Károly keramikus iparművész, Zsuzsa Mihály énekes színművész, Janikné Megyery Rita zongoraművész) is kapcsolatban áll az intézmény, igyekeznek bevonni őket a Rákoskerti Művelődési Ház közművelődési céljainak minél színvonalasabb megvalósításába. Az intézmény tulajdonában van Ferenczi Zsuzsa és Orosz Károly ˝Rákoskert 75 éves˝ című montázsa, és Lipták György egyik csodálatos grafikájával is büszkélkedhetnek. Mecseki Hargita szobrászművész ˝Zenélő˝ című bronzrelief-je az Ascher Oszkár Színpad bejárata előtt található. Rákosmente díszpolgárának, Laborcz Ferenc szobrászművésznek ˝Pihenő munkás˝ című bronzszobra pedig a művelődési ház kertjében tekinthető meg.

  A 2009-es évtől kezdődően – a Rákoskerten 2008 őszén felavatott Wass Albert-szobor szellemiségének jegyében – minden év februárjában koszorúzással és irodalmi műsorral egybekötött Wass Albert Emléknapot szerveznek.”

  Az 1991. óta 20 éven keresztül szakmai önállósággal működő Rákoskerti Művelődési Ház ma ismét a kerületi központi intézmény részeként funkcionál.

  Gazdaságossági szempontok alapján 2011 júniusától Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata újra egy intézmény keretébe egyesítette a Vigyázó Sándor Művelődési Házat, a területi művelődési intézményeket és muzeális intézményét. Az eddig önálló intézményeket, a Csekovszky Árpád Művelődési Házat, a Rákoskerti Művelődési Házat, a Rákoscsabai Közösségi Házat és az Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjteményt és Kiállítótermet egy igazgatás alá vonták. A több tagintézményből álló és kisebb munkatársi létszámmal dolgozó intézményhálózat egy új szervezetté állt össze, melynek célja, hogy takarékosan, de mégis színvonalasan lássa el az eddigi közművelődési munkát.

  A Vigyázó Sándor Művelődési Ház igazgatója Klein Marianna és a fiókintézményeket Hajnal Csilla szakmai igazgatóhelyettes, a telephelyek koordinátora vezeti. A Rákoskerti Művelődési Ház közvetlen munkatársai: Dudás Margaréta – művelődésszervező, Boros Krisztina – adminisztrátor, Vörös János – gondnok és Incze Tamás – berendező

  A Rákoskerti Művelődési Házról és programjairól a https://sites.google.com/site/rakoskertimuvelodesihaz/ címen kapható naprakész információ.

  Jelenleg, rendkívül széles skálán mozgó a tevékenységi köre az alábbiakat öleli föl:

Tehetséggondozás:

Csutkababa népi kézműves játszóház

  Fábián Mónika, népi játszóház vezető tartja minden hónap második keddjén 17-18 óráig, óvodások, kisiskolások részére.

Gyermek aerobik

  4-8 évesek részére keddenként 18.00-18.45 óráig, Bozóki Zita gyermekaerobik oktató, mozgásterapeuta, óvodapedagógus vezetésével.

Sulijóga

7-11 éveseknek csütörtökönként 18.00-18:45 óráig. A foglalkozást vezeti: Fábián Bea gyermekjóga-oktató.

Kerekítő Bábos Torna

  1-3 éveseknek keddenként 10.45-11.30 óráig Bernát Ottilia irányításával. Részletek a www.kerekito.hu címen tudhatók meg.

Ringató

  Egészen kicsiknek, 0-3 éveseknek péntekenként 11.15 - 11.45 óráig, Hazay Annamária irányító tanácsaival.

Málna Rajziskola

  5-16 éveseknek csütörtökönként 15.30-tól 16.30-ig Vágó Zoltán festőművész vezetésével.

Babamasszázs

  is igénybe vehető csütörtökönként 9.00-10.00 óráig (előzetes jelentkezés alapján), amit Borbély Krisztina védőnő végez.

Kids Club - Jazz Mataz, vidám zenés angol klub

  2-4 éves gyermekeknek csütörtökönként 16.15-16.45 óráig szülői részvétellel, nagyobbacskáknak, 4-7 éves gyermekeknek 17.00-17.45 óráig. Klubvezető Tóthné Csohány Katalin angoltanár.

A Cassandra Táncművészeti és Sportegyesület

  jazz-balett, modern, kortárs, és karaktertánc oktatásra mindenkit szívesen lát. A tanfolyamokra 4 éves kortól lehet jelentkezni és korcsoportonként különböző időpontokban van foglalkozás Szili Vera és Takács Zsuzsanna nívódíjas moderntánc pedagógusok vezetésével:

  Kezdő ovis és alsós csoport: hétfő 17.00-18.00 és szerda 17.00-18.00 óráig

  Kezdő felsős csoport: hétfő 16.00-17.00 és szerda 16.00-17.00 óráig.

Foglalkozások felnőttek részére:

Gyógytorna

  keddenként 19.00-20.00 óráig Török Tamásné gyógytornász vezetésével.

Zumba Fitness

  péntekenként 19.00-20.00 óráig Dodan-Takács Viktória ZUMBA fitness-edzővel.

Felnőtt Moderntánc

  szerdánként 19.00-20.30 óráig a Cassandra Táncstúdió munkatársainak irányításával.

Hatha Jóga

  Csütörtökönként 19.00-20.30 óráig, vezeti: Fábián Bea.

Klubjaink:

Orion Amatőr Csillagász Szakkör

  Iskoláskorú gyerekeknek és szüleiknek minden hónap utolsó péntekjén 17-20 óráig. Klubvezető: Kiss Ferenc.

Baba-Mama Klub

  Közös program babáknak és mamáknak, Minden második csütörtökön 10-12 óráig. Klubvezető: Borbély Krisztina.

Rákoskerti Dalos Klub

  Kéthetente szerdánként 15-18 óráig, Zsuzsa Mihály énekes előadóművész vezetésével.

Rákoskerti Kertbarát Kör

  Kéthetente szerdánként 17-19 óráig. Klubvezető: András Károly, az ILEX-Kert Kft. ügyvezető igazgatója.

Rákosmenti Pálinka Kör

  Minden hónap harmadik péntekjén 17-19 óráig. Vezeti: Aknai Gábor kisüsti pálinkamester.

Civil szervezetek, amelyek a Művelődési Házban tartják összejöveteleiket

Rákosmenti Cukorbetegekért Közhasznú Egyesület (RÁCUK)

  Minden hónap utolsó keddjén 13.30-17.00 óráig. Elnök: Illés Jánosné

Rákoskerti Polgári Kör

  Minden hónap második péntekjén 18-22 óráig. Elnök: Szelepcsényi Sándor

Rákoskerti Templom Alapítvány

  Minden hónap második péntekjén 16-17 óráig. Elnök: Janikné Megyery Rita

Egyházi programok és közösségek

A Rákoskert Katolikus Templomáért közösség

  minden hónap első és harmadik péntekjén 17-19 óráig tart összejövetelt.

Református istentisztelet

  minden hónap második vasárnapján 15.30-16.30-ig.

Képviselői fogadóórák időpontjai:

Fohsz Tivadar

  rákoskerti 9. vk. önkormányzati képviselője: minden hónap második péntekjén 17-18 óráig.

Hatvani Zoltán

  rákoskerti 8. vk. önkormányzati képviselője: minden hónap első keddjén 7.45-8.45 óráig

Egyéb szolgáltatások:

Önkormányzati ügyfélszolgálat

  minden csütörtökön 8-12 óráig.

Terembérlési lehetőség

  céges rendezvények, esküvők, születésnapok, termékbemutatók, vegyes vásárok részére.

Nyilvános internethasználat ingyenesen a nyitvatartási időben:

  Hétfő: szünnap

  Kedd: 8 - 21 óráig

  Szerda: 14 - 20 óráig

  Csütörtökön: 8 - 21 óráig

  Pénteken: 8 - 20 óráig

  Hétvégén a programokhoz igazodó időpontokban

  A következőkben kissé részletesebben ismertetek néhányat a különféle civil szerveződések közül. Címszavakban lehet, hogy már említettem egyiket-másikat, de több lesz köztük, akiről itt esik először szó.

CBE Rákosmenti Cukorbetegek Klubja (címe: 1171 Budapest, Rákoskert sugárút 66.) Klubvezető: Illés Jánosné

  A Cukorbetegek Budapesti Egyesületéhez tartozó Rákosmenti Klub a XVII. kerület egyetlen diabeteszes betegeket tömörítő szervezete. A klub 1996-ban alakult. Szakorvosa dr. Kajetán Miklós, Rákoskert egyik háziorvosa, dietetikusa Hegyi Adrien. A szervezet tagjainak száma 60-100 fő között mozog. Az összejövetelek célja: átfogó ismereteket adni a cukorbetegségről, kezeléséről, későbbi szövődményekről és azok elkerülésének lehetőségéről. A szakelőadásokat meghívott orvosok tartják, a diétával és egyéb életmódbeli tanácsadással a klub dietetikusa, esetenként gyógyszerész és tornatanár látja el a hallgatóságot. Természetesen, az adott témában a klubtagok is tesznek fel kérdéseket, illetve saját tapasztalataikkal egészítik ki az elhangzottakat.  A klub vezetője megszervezte, hogy az előadáson részt vevő tagok – a CBE-től és az orvosoktól kapott prospektusokon kívül – minden alkalommal megkapják a Cukorbeteg Élet, a Diabetes, a Patika Magazin és a Recept Nélkül című havi folyóiratokat, melyek szintén elősegítik a betegségüknek és általában az egészségesebb életvitelnek a megismerését. A klubtagok minden foglalkozáson diétás uzsonnát kapnak, mivel cukorszintjük tartásához 3-4 óránként étkezniük kell. A tagok ingyenesen látogathatják az összejöveteleket, az egyesület anyagi támogatást a XVII. kerületi Önkormányzattól és a kerület egyes képviselőitől kapnak. Ezen kívül pályázati pénzekhez jutnak a Cukorbetegek Budapesti Egyesületétől, illetve az előadásokon részt vevő gyógyszeripari cégek segítenek néhány ezer forinttal. A klubtagok szívesen járnak a foglakozásokra, hiszen az ott hallottakat betegségüknek a karbantartására, a szövődmények megelőzésére gyakorlatban fel tudják használni. A klubdélutánokon való megjelenés 60-70 százalékos és ez nagyon jó eredmény, különös tekintettel arra, hogy a tagok túlnyomó többsége 60 éven felüli, sok más betegséggel is küszködő idős ember. Sajnos, a kerületben nagyon sok olyan cukorbeteg él, akihez nem jut el a klub híre, vagy pedig nem törődnek eléggé saját betegségüket. A klub vezetője és segítői azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a saját érdeküket felismerve, minél többen látogassák az összejöveteleket.

  A klubfoglalkozásaikat a Rákoskerti Művelődési Házban minden hónap utolsó keddjén, 13:30-tól 17 óráig tartják, a nyári szünet, július és augusztus hónap kivételével.

Rákoskerti Szépítő Egylet (bejelentett címe a Rákoskerti Művelődési Házé volt) Elnök: Salamon György festőművész

  (Bár működését szünetelteti, feltétlenül meg kell említeni. A település életének rendszerváltás utáni éveiben jelentősen befolyásolta a közhangulatot és úttörő szerepe a civil egyesületek létrejöttében elvitathatatlan.) Rákoskerten élő művészek alapították 1990-ben, a helyi értékek (terek, cseresznyefák, a Pesti úti mályvasövény, platánsor, stb.) védelmében. A Rákoskerti Polgári Kör 1997-es megalakulásáig működött egyre csökkenő érdeklődésmiszteriumfe mellett, majd a Szépítő Egylet tagjai a Polgári Kör keretein belül tevékenykedtek tovább. A Rákoskerti Szépítő Egylet tagjai első feladatuknak a Vida-domb rendbetételét választották, amit sikeresen teljesítettek. Egy helyi építési vállalkozó, Kovács Ferenc önzetlen segítségével megtisztították a törmeléktől, és szeméttől, ismét alkalmassá tették focimeccsek, közösségi ünnepek és rendezvények tartására. 1992-ben a legmagasabb pontjára egy 6 méter magas, egyszerűségében is szép fakeresztet állítottak, amelyet emlékezetes misztériumjáték keretében a szépemlékű Enzsöl Ellák rákoscsaba-újtelepi plébános szentelt fel. Az egylet „Kerti Levél” címmel rendszeresen megjelenő újságot indított, amelyben közérdekű információk, művészi grafikák, visszaemlékezések jelentek meg.

Rákoskerti Polgári Kör (címe: 1171 Budapest, Rákoskert sugárút 66.) Elnök: Szelepcsényi Sándor

rpke  Rákoskerti lokálpatrióták alapították, Orosz Károly keramikusművész elnökletével, 1997-ben. Alapítói cél a Rákoskerti Szépítő Egylet szándékaihoz hasonlóan, az ő tevékenységüket folytatva és tagjaikat átvéve a helyi és általános polgári értékek védelme. Tagjai még a Rákoskerti Szépítő Egylet égisze alatt tették rendbe a Vida-dombot, majd avatták a Kossuth Lajos Általános Iskola belső udvarának falán a Kossuth emléktáblát és az Országzászlót. A Kör kezdeményezte több közterület megújulását, nevéhez fűződik a platán-sori Jubileumi park, a Wass Albert tér, az Aradi vértanúk tere és a Lengyel – Magyar barátság terének létrejötte. Ők rendezték először a „Rákoskert Napja” ünnepséget, amely mára már hagyománnyá vált, mint Rákosmente egyik kiemelt programja. Az egyesület a Művelődési Házzal karöltve részt vesz kiállítások, könyvbemutatók szervezésében valamint rendezésében is. Tevékenységük felsorolása hosszadalmas lenne, ezért ha valakinek sikerül felkelteni az érdeklődését, látogassa meg a rendszeres összejöveteleiket, amit minden hónap második hetében, pénteken 18 órától tartanak a Rákoskerti Művelődési Házban. Szívesen fogadnak minden, a kultúra, a környezetvédelem és Rákoskert fejlődése iránt érdeklődő helybélit egy kellemes, baráti beszélgetésre. Különösen várják azokat, akik ötleteikkel, javaslataikkal hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy szeretett településünk még szebb legyen és még kellemesebb környezetben élhessünk, együtt, baráti közösségben.

Rákoskerti Templom Alapítvány (címe: 1171 Budapest, Rákoskert sugárút 66.) Elnök: Janikné Megyery Rita

rtae  Bejegyezve: 2004. január 6-án. Rákoskert parcellázásakor a tervet készítők (a terület gazdájának, ifj. báró Schell Gyulánénak az elképzelései szerint) kijelöltek egy nagyobb teret, amelyet templomépítés céljából községi tulajdonban hagytak, nem osztottak telkekre. Ez a terület a mai Rózsaszál utca, Tiszanána utca és Tiszaörs utca által határolt részen található. Sajnos, a háború, majd a rá következő vallásellenes idők miatt a terv nem valósulhatott meg. A rendszerváltozás magával hozta, hogy településünk hívő közösségének vágya egy ökomenikus templom építésére a felszínre tört. 2003. év tavaszán néhány aktív, tettrekész és az ügy iránt mélyen elkötelezett ember összefogott és Janikné Megyery Rita vezetésével, a több oldalról is felmerült akadályt elhárítva, céltudatos harcba indult, hogy megteremtse a templomépítés feltételeit. 2005. év elejére sikerült elérni, hogy a területet az Önkormányzat átadta az alapítványnak. Időközben a református egyház felvállalta a templomépítést, de az anyagiak előteremtése nem bizonyul könnyűnek. Reménykedjünk, hogy a ma középkorú nemzedék életében bekövetkezhet az, hogy a délelőtti istentiszteletről hazatérve, templomunk déli harangzúgására foghatunk a vasárnapi ebédhez. Az alapítvány a rendszeres összejöveteleit minden hónap második hetében, pénteken 16-17 óráig tartja a Rákoskerti Művelődési Házban.

Rákoskert Vasúti Közlekedéséért Alapítvány (címe: 1171 Budapest, Kísérő utca 4.) Elnök: Árvay Ferencné

rvke  Az alapítványt 1995. november 27-én jegyezte be a Fővárosi Bíróság, célja „A rákoskerti MÁV megálló-hely felvételi épületének (azaz a rákoskerti vasúti állomás) felújítása és környezetének gondozása”. A bírósági végzésben megfogalmazottakon túl, a felújításra kerülő épület hasznosítására is született terv: az alapítók elhatározták, hogy az állomás kettős funkciót kap. Egyrészt az eredeti feladatát látja el: várótermében az utazóközönség menedéket talál az időjárás viszontagságai elöl, másrészt pedig az épület bővítésével kialakított helyiségekben otthont talált egy ideig a környék turisztikai felfedezését szolgáló Kerékpáros Centrum. A felújítási munkák 1997. év közepén elkezdődtek és 1998. július 10-én befejeződtek. A néhai Ringbauer Erzsébet tervei alapján megújult gyönyörű kis épület ma, 2016-ban részben lakóházként szolgál, de kis várótermével és mellékhelyiségeivel az utasok kényelmét is biztosítja.

Külön kell szólnunk településünk oktatási intézményeiről.

Kossuth Lajos Általános Iskola (címe: 1171 Budapest, Erzsébet körút 56.) Megbízott igazgató: Csébi András

iskolae  Az iskola Rákoskert egyik kiemelkedő pontján épült és immár 63 éve áll a nevelés szolgálatában. Az alapítás óta, a gyermekek számának növekedése miatt folyamatosan átalakult és bővült, 1957-ben a régi épületben igazgatói, tanári és orvosi szobát, valamint mellékhelyiségeket alakítottak ki a gyülekező tér rovására majd 1972-ben egy 4 tantermes új épületet építettek föl az Erzsébet körúton lévő szomszédos telken. A két épületet fedett üvegfolyosó köti össze. Hamarosan ez is kevésnek bizonyult, új tornaterem épült, míg elérkeztünk a mai állapothoz, 2003. március 20. óta az iskolaépületekre egy második szintet is húztak és így újabb 8 tanteremmel bővebb helyen folyhat az oktatás. Jelenleg 18 osztálynak és 5 napközis csoportnak biztosított az elhelyezkedése. A 2015-16-os tanévben összesen 602 gyerekkel foglalkoztak az intézmény tanárai és technikai munkatársai. A pedagógusokat az oktatási munkájuk végzésénél szaktudásuk mellett a gyermekek szeretete és tisztelete vezérli. Pedagógiai hitvallásuk: „Legfontosabb oktatási feladatunk az alapkészségek biztos elsajátíttatása, a tanulás megszerettetése, a nevelés során pedig kiegyensúlyozott, maradandó erkölcsi, etikai értékekkel, egészséges szemlélettel felnövekvő ifjúság formálása.”

Több kiemelt programmal biztosítják a képzés átlagon felüli színvonalát:

  1. Az idegen nyelv oktatása: angol nyelv tanítása már az első osztálytól kezdve, a felső tagozaton - szakköri keretek között – olasz, német, orosz nyelv elsajátításának lehetősége.
  2. Számítástechnikai oktatás: a 3. osztálytól ismerkedés a számítógéppel, a felső tagozaton számítástechnikai ismeretek oktatása a tanterv keretei között.
  3. Rajz oktatás: A rajzoktatás fontosságát felismerve házi kiállítások szervezése, a különösen tehetséges gyermekek műveinek országos pályázatokon történő megmérettetése.
  4. A környezetkultúra központú nevelés: a környezetbarát gondolkodásmód kialakítása már az első osztálytól kezdődően, szervezett környezeti nevelés a tanórákon, tömbösített órákon, témanapokon és erdei iskolai kirándulásokon.
  5. Testnevelés: fontos feladat a mindennapi, sok mozgásra lehetőséget adó oktatási szemlélet kialakítása, az alsó tagozatban a heti 4 testnevelési óra megtartása, heti egy alkalommal úszásoktatás és három alkalommal torna edzés, hagyományszerűen farsangi tornabemutatók, sportos jutalomkirándulások, téli sítábor és nyári napközis tornatábor tartása, a Rákoskerti Tornakupa országos versenyek rendezése.

A tanári testület fontosnak tartja a tehetséges tanulók gondozását, a felkészítésüket különféle tanulmányi versenyeken való részvételre, de kiemelt jelentőséggel bír a gyengébb képességű gyerekekkel való foglalkozás, akár szervezett korrepetálások akár egyénekre szabott tanrend keretei között is.

Minden tanuló megtalálhatja az érdeklődésének megfelelő szakkört: az alsó tagozatosoknak matematika, színjátszó, tornaklub, fociklub, rajz, dráma, a felső tagozatban matematika, magyar nyelv és irodalom, drámajáték, kis technikus, informatika, énekkar és honismeret tárgyban.

Az iskolai könyvtár egyre bővülő kötetszámmal minden nap a tanulók rendelkezésére áll. Lehetőség van tánc, mozgáskultúra és zongora oktatására is. Mindezeken túl az iskola rendszeresen szervez bálokat, diszkókat, farsangi mulatságokat és minden évben majálist is.

  A fenti oktatási–nevelési célkitűzések eredményességét bizonyítja, hogy a továbbtanulásra jelentkező tanulók 97 százalékot meghaladó arányban folytathatja tanulmányait középfokú oktatási intézményben.

 Az intézmény nagyon jó kapcsolatokat épített ki a Rákoskerti Művelődési Házzal, havonta ellátogatnak az ott tartott előadásokra, táncházba, kézműves foglalkozásokra.

Rákoskert másik oktatási intézményével, a Százszorszép Napközi Otthonos Óvodával szoros együttműködésben élnek, minden év márciusában, az Ovisuli program keretében megismertetik az óvodásokkal és szüleikkel az iskolát és a kicsinyek megízlelhetik az iskola légkörét.

A tanulók száma évről évre nő, amely növekedés jól tükrözi az iskola nevelő-oktató munkájának elismerését.

Százszorszép Napközi Otthonos Óvoda (címe: 1171 Budapest, Rezgő utca 15.) Óvodavezető: Béres Károlyné

ovodae  Az óvoda 1946 óta folyamatosan működik. A régi épülete mellé, miután sikerült megszerezni az Irsa utcában mellette fekvő telket is, 1979-ben egy újabbat, modernebbet építettek és a kettőt egy zárt folyosóval kötötték össze. Barátságos foglalkoztatók, napvédett teraszok, mozgásfejlesztő játékokkal teli udvar, kellemes környezet és tiszta levegő teszi vonzóvá az intézményt. Mára, a férőhelyigény miatt újabb bővítésre lenne szükség, mivel a túljelentkezés már évek óta kétszerese az elhelyezhető gyermekek számának. Jelenleg 5 csoportban 140 gyermekkel 11 óvodapedagógus, 2 pedagógiai asszisztens, 5 szakképzett dajka foglalkozik, az adminisztratív és technikai segítséget 1 óvodatitkár és 2 fűtő-gondnok biztosítja. A nevelőtestület hitvallása: "Érző szívvel, nyitott szemmel, harmóniában, az emberi értékek átadásával, együtt a gyermekekért." A szülők bizonyíthatják, hogy ebben a szellemben sikerült a barátságos, szeretetteljes, biztonságot nyújtó óvodai élet megszervezése, amelyben a gyermeki játék kibontakozhat, ahol megbecsülés, tisztelet övezi a gyermeket, aki így kiegyensúlyozottá és önállóvá válik. Ezt a célt szolgálja az is, hogy heti 10 órában logopédus foglalkozik a beszédhibás gyermekekkel és heti egy-egy alkalommal katolikus és református hitoktató tart foglalkozást azoknak a gyerekeknek, akiknek a szüleik ezt igénylik. Az itt folyó óvodai munka szakmai elismeréseként ez az intézmény is részt vehetett az Oktatási Minisztérium megbízásából, a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési program I-es modelljének kiépítésében. 2002. évben a nevelőközösség partnerközpontú munkájának elismeréseként az Oktatási Minisztérium a Közoktatás Minőségéért Díj oklevelét adományozta az óvodának.

Rendezvényeik: Minden évben közös megemlékezés a Föld napjáról, a víz napjáról, a madarak és fák napjáról. Családi játszóházak az állatok világnapja alkalmából. Mikulás napi ünnep. A karácsony megünneplése. Az édesanyák, édesapák ünnepélyes köszöntése. Tanévzáró ünnep.

Programjaik: Külön busszal úszásoktatás a kicsinyeknek. Játékos ovi-foci és angol foglalkozás. Nyári erdei tábor az ország különböző természetvédelmi területein.

Az intézményben 1992. év óta működik a szülők és nevelők által létrehozott "Boldogabb Gyermekévekért Alapítvány", amelynek célja az óvoda működésének a támogatása.

Az előzőekben említetteken kívül működik még egy sportszerveződés is településünkön, a

Rákoskerti Lemaradás Turisztikai Sport és Szabadidő Egyesület (RKL)

lemarae  A szervezet története: Egyesületünk 1993-ban alakult. Az akkori körülbelül 15 fős csapat tagjai jórészt a régi, de akkortájt már megszűnőben lévő úttörőtáborok természetszerető tanáraiból, ifi vezetőiből és diákjaiból verbuválódót. A Rákoskerti Lemaradás név feledtetni kívánta a régmúlt – szocialista csengésű – tömegével felvett, agyoncsépelt „törekvés”, „előre” vagy „haladás” elnevezéseit. Az RKL önálló egyesületként működik, de több, hasonló társszervezettel és önkormányzati szervekkel együttműködve fejti ki tevékenységét.

Az egyesület főbb tevékenységei: Teljesítménytúrák szervezése, lebonyolítása. Természetjáró túrák – hétvégék szervezése, lebonyolítása. A fent említett tevékenységi körök népszerűsítése széles területen, főleg iskolákban és nagy létszámot tömörítő irodai munkahelyeken, művelődési házakban. Társszervezeteink által rendezett túrákon való aktív részvétel. Túraútvonalak tisztítása, karbantartása, járhatóságának előkészítése, biztosítása. A túráinkon résztvevő sporttársakkal megismertetni Magyarország tájegységeit, megszerettetni természeti szépségeit egy egészségesebb életmód keretein belül. Kiemelkedő tevékenységek: Működésünk során büszkélkedhetünk néhány olyan kiemelkedő rendezvény megszervezésével, mely kivívta más hasonló klubok illetve klubokat tömörítő országos egyesületek elismerését is. 1996-ban a honfoglalás (1100 éves) emlékére rendeztük meg a Szigethalmi Teljesítménytúrázók Egyesületével karöltve az addig leghosszabb, 200 km-t felölelő, Árpád vezér 200 elnevezésű teljesítménytúrát. Majd 2000 augusztusában szintén a szigethalmi sporttársainkkal rendeztük meg az államalapítás tiszteletére kiírt és 50 km-rel megtoldott Szent István emléktúra 250 km-es gyalogos teljesítménytúrát, mely Esztergomból indult és Szigethalmon ért véget. Ugyanakkor egyesületünk e kimagasló teljesítményeken kívül immáron 16. éve rendezi meg az embert próbára tévő 100 km-es hagyományos teljesítménytúráját Lemaradás 100 néven, illetve – ennek részeként és függetlenül más rendezvényeink keretein belül – az 50 és 25 km-es túrákat a rövidebb távokat kedvelők részére a Gödöllői-dombság lankáin és a Budai-hegyek magaslatai között. 2004-ben egyesületünk elnyerte a Teljesítménytúrázók Társasága által kiírt az év legjobbjának minősített hazai teljesítménytúra címet, megelőzve ezzel körülbelül 180 társszervezetet. Ugyancsak soraink közül került ki ifjúsági kategóriában az év versenyzője 1994-ben, aki elnyerte a legtöbb km-t teljesítő hazai teljesítménytúrázó címet 2.000 km teljesítésével. Külföldi túrák: Az egyesület tagjai továbbá részt vesznek külföldön megrendezett túrákon is, például Szerbia, Lengyelország, Ausztria és Románia különböző részein.

A régi időkben a Kollár- és a Sebők-féle vendéglők nyújtottak kulturált vendéglátói szolgáltatásokat. Az 1990-es években sorban nyitottak a kisebb italmérések, de ezek az ezredfordulót követően valamennyien bezárták a kapuikat. Mára egyedül a Sebők-házban folyamatosan működő kocsma maradt, amely az „Árnyas söröző” nevet viseli egyre kopottabb cégérén. Napjai meg vannak számlálva, mert a teljes épületet el kívánja adni a tulajdonosa. A kilencvenes évek első felében megnyílt a „Zrínyi Fogadó”, (mai neve Macskajaj Fogadó) éttermi részében már csak rendezvényeket vállalnak, a fogadó rész még üzemel.

A fejlődés rohamos léptekkel halad, a változások követése a honlap karbantartását folyamatosan igénylik. Ezért előfordulhat, hogy valamiről kissé megkésve adok hírt, de igyekezni fogok naprakész információkkal szolgálni.

Ugrás a lap elejére