Rákoskert fejlődése 1956-tól napjainkig IV. rész

  A fejezetnek ebben a részében szeretnék említést tenni Rákoskert címeréről és zászlajáról, valamint egy dalról, amely a településünk születésének 75. évfordulóján az ünnep fényét emelte. Ezek a műalkotások igen nagy jelentőséggel bírnak. Rendkívüli hatással vannak az itt élőkre mert erősítik a közösséghez való tartozás érzését.

cimerfe  2005-ben, amikor a Rákoskerti Polgári Körben elnökváltás történt, az új elnök előállt az ötletével, hogy a többi településhez hasonlóan Rákoskertnek is lehetne címere. Összefogott Orosz Károly keramikus művésszel és a közös munka eredményeként megszületett az azóta széles körben elfogadottá vált embléma.

  Az úgynevezett „beszélő címerek” közé tartozó jelkép alsó felében elhelyezett rák azonos a Rákosmente címerében szereplővel, településünk elnevezésének első tagjára a Rákos-ra utal. A felső rész a név második tagját, a kertet szimbolizálja. A fa egy termő cseresznyefa, amely jellegzetes gyümölcsfája Rákoskertnek, a két domb pedig a Vida- és az Iskola-dombot ábrázolja. Mindkét fél alapszíne a világoskék, a víznek és az égnek a színére utalva.

  2007 év végén megszületett Rákoskert zászlója, amelyet Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata a 45/2007 (XI.22.) számú rendeletével szentesített.

  A zászló alapszíne piros és zöld, a két színt egy ferde vékony fehér sáv választja el egymástól, így tulajdonképpen a nemzeti színeinket tartalmazza. Középen látható rajta a település emblémája, kiegészítve egy szalaggal, amelyen a Budapest – Rákoskert felirat olvasható. Büszkék lehetünk arra, hogy a zászló- és címeralkotással megelőztük a kerület többi, Rákoskertnél sokkal idősebb elődtelepülését.

rkertzaszlo  Ugyancsak a „Rákoskert tudat” elmélyítését szolgálja az a dal, amelynek zenéjét és szövegét is Zsuzsa Mihály aranykoszorús énekesünk szerzett. A 2008. április 20-i, az első letelepülők tiszteletére rendezett ünnepségen hangzott el először az azóta hihetetlen népszerűségnek örvendő nóta. Dallamával és mondanivalójával is kifejezi azt a hangulatot, amelyet nap mint nap átélhetünk. Az eseményen megjelentek ajándékként kaptak egy CD lemezt, amelyen ez a felvétel az első számú kedvenc.

napfenyes

(1) Hetvenöt év az nem kevés, örül ki eddig él,
(2) Születésnapod ünnepén Rákoskert köszöntelek én!
(1) Azok a régi szép idők, az első települők,
(2) Nem tudok jobbat mondani; valami újat kezdeni!
(3) Napfény és cseresznyevirág, érzed a kertek illatát,
(4) Ismerős hang ha rád köszön, szemedben csillog az öröm.
(3) Kucorgó s Vida-domb között, boldog ki ide költözött,
(4) Virágaid ha öntözöd, minden színesbe öltözött.
(3) Ha kertedből felszáll a füst, biztos ,hogy rotyog már egy üst,
(4) És akkor dalban sincs hiány, koccint a fiú és a lány.
(3) Ez a mi szűkebb pátriánk, kis utcák, vén cseresznyefák,
(4) Szép hazánk kicsiny szeglete, Rákoskert a becses neve.

(1) Van nekünk kérem mindenünk, a Vidán vidám kedvünk,
(2) És ha dzsungelre szomjazunk, a Merzsén szafarizgatunk.
(1) Hetvenöt év az nem kevés, örül ki eddig él.
(2) Születésnapi ajándék; legyen még sok hetvenöt év!
(3) Napfény és cseresznyevirág, érzed a kertek illatát,
(4) Ismerős hang ha rád köszön, szemedben csillog az öröm.
3) Fehér virágfüggönyön át, ha látod hölgyek mosolyát,
(4) Megérzel abból valamit; örökké kéne élne itt!*
3) Mit kívánhat az ember még? Nevelje fel a gyerekét,
(4) Virágzó vén cseresznyefák, lássatok még sok unokát!
(4) Virágzó vén cseresznyefák, lássatok sok dédunokát!!!

  Remélem, hogy a fenti kotta és dalszöveg segít abban, hogy - majdan, ha felnőnek - az említett dédunokák is szívesen fogják dúdolni a fülbemászó dallamokat! Ide kattintva meg is hallgathatja a szerző előadásában: https://www.youtube.com/watch?v=Tduw62q6PmU 
 

No de térjünk vissza a múltat is tárgyaló témákhoz.

  A sportolási lehetőségek mindenkinek a megelégedésére, kiteljesedtek az utóbbi időben.

  Régebben csak a Vida-domb aljában lévő laposabb terület volt alkalmas arra, hogy a fiataljaink focizzanak rajta, majd a Rózsaszál utca és Perec utca sarkán lévő beépítetlen területen aszfaltoztak le egy kisebb pályányi részt. Télen szánkózni lehetett az „Iskola-domb”-nak nevezett Nyomdász utcában is,jatszoterfe de manapság a megnövekedett gépkocsiforgalom miatt onnét hókotró autóval letakarítják a havat, így maradt a Vida-domb. A dombot a 2000-ik évben kissé átalakították: az alját hatalmas munkagépekkel vízszintesre gyalulták és aszfalttal borították, majd egy-két év múltán a domboldal szakadékossá vált részeit is megmunkálták, így ismét biztonságosan lehet szánkózni rajta. (Bár az már nem lehetséges, amit az ötvenes-hatvanas években mi, akkori gyerekek meg tudtunk tenni, hogy a domb csúcsáról indulva egészen a Tiszanána utcáig le tudtunk csúszni.) Az aljában kialakított futballpálya adott lehetőséget arra is, hogy a több alkalommal megrendezett Szent István napi ünnepségeket ott megtartsák. A domboldalról, mint egy természetes amfiteátrum nézőteréről, kitűnően rá lehetett látni a színpadra. A pálya melletti területeken 2008 elején elkészült két korszerű játszótér a gyermekes szülők nagy örömére. A bal oldalit a kisebb, 1-3 éves gyermekeknek alakították ki, a jobb oldalit pedig a nagyobbacskáknak, a 3-6 éveseknek.

  Valaha Rákoskertnek volt egy focicsapata is.

csapatfe  Az 1949-ben alakult csapat 1956-tól Rákoskerti Közösségi Sport Klub néven szerepelt helyi bajnokságokon, elnökük Tatár István volt (az ülő sor jobb szélén őt láthatjuk). A fenti kép 11 játékosa egytől egyig rákoskerti lakos volt. Edzéseiket a Vida-dombi pályán tartották, mérkőzéseiket pedig a Schell telepi Edző téren. Az 1970-es évektől, miután felépültemblemafe az Edző téren az öltöző és klubhelység, abbamarad-tak a Vida dombi edzések és a rákoskertiek helyébe főleg rákoscsabai fiatalok léptek. Egy ideig nevében még rákoskerti maradt az egyesület, de később, miután már mutatóban sem lehetett kerti játékost találni a csapatban meg-változtatták a nevüket is. Jelenleg Rákosmenti Közösségi Sportkörnek hívják az egyesületet és településünkhöz vajmi kevés köze van.

 Ma a rákoskerti fiatalok életében a sportolási lehetőségeket az Kossuth iskola nyújtja. Tornatermében országos tornászbajnokságokat tartanak és a tanórákon kívül az épületnek ezt a részét a sportolni vágyó felnőttek vehetik igénybe.

  Rákoskerten volt egy bárki által igénybe vehető, versenyek lebonyolítására is alkalmas kétpályás tekecsarnok, amelyet a Rákoskerti Tekézők Baráti Köre tartott fenn.   Sajnos a tulajdonos, Sajerman Kálmán 2010-ben bekövetkezett halála után a Baráti Kör névleg még működik, de egyre kevesebbet hallunk róluk.  Ezen kívül a település ecseri határában lovarda található és a Pesti út mellett kiváló kerékpárúton lehet kerékpározni. Ezen kívül a Kossuth Lajos általános iskola hatalmas tornacsarnoka kínál változatos lehetőséget és programot a mozogni vágyó kicsiknek és nagyoknak.

hazszamokfe  Rákoskert státuszát és fejlődését bizonyos mértékben nyomon lehet követni az utcák névtáblájának a változatain keresztül. A parcellázástól 1956-ig nem ismerem a kirakott táblák formáját és feliratait. Valószínűleg ilyen nem is volt, a kertkapukra szerelt házszámtáblákon szerepelt az utcanév is. Találtam egy régi táblát és egy másik érdekes megoldásra is rábukkantam.

 

  Az 1956 óta készültekből utcanév táblák valamennyi változata fellelhető „megkönnyítve” az idetévedők és eligazításra vágyók dolgát.

  Mivel közigazgatásilag sokáig Rákoscsabához tartoztunk, településnévként ez szerepel az 1956-57. év folyamán kihelyezett táblákon, pedig ebben az időben már Rákoscsabától függetlenül, a Rákoskeresztúri Tanácsban intéztük ügyeinket.

  Volt egy olyan időszak is az életünkben, amikor a hatalom csak nagyobb közösségekben tudott gondolkodni és nem tartották fontosnak az egyes kerületrészek néven nevezését.

tabla1tabla2tabla3 

Utcatábla az 1956-57-es, az 1970-80-as évekből és egy, a legújabban felszereltek közül.

tabla4  A rendszerváltás után úgy pótolták a hiányzó táblákat, hogy azok önálló, csőből hajlított tartószerkezetet kaptak és örvendetes módon, ezeken már szerepelt a községünk neve is.

  Nem tudom megállni, hogy megemlítsem, de nem lehet szó nélkül hagyni, mennyire fontos lett volna odafigyelni, hogy milyen határozatokat hoznak a szomszédos települések önkormányzatai. Amikor Ecseren döntöttek arról, hogy felparcellázzák a Rákoskerttel határos mezőgazdasági területeket, ki kellett volna kötni, hogy a két település között szabadon hagyjanak egy 50-60 méteres sávot. Így biztosítani lehetett volna, hogy a Vida-domb megmaradjon régi szépségében és ne rontsa el a panorámát a közvetlenül mögé épített házak tömege.

Ugrás a lap elejére