Rákoskert parcellázása

  Rákoscsaba földjeinek többsége így az a terület is amelyen ma Rákoskert fekszik, az utolsó egyenesági Laffert, Antos Istvánné, született báró Laffert Matild 1909-ben bekövetkezett halálával lánya, ifjabb báró Schell Gyuláné sz. Antos Ilona tulajdonába került.

schellfek  Valamilyen okból, talán baráti kapcsolatokon keresztül, gróf Bolza Mariette-nek is volt némi beleszólása a terület sorsába. Ő a rákoskeresztúri gyönyörű barokk kastély tulajdonosának, gróf Vigyázó Sándornak volt az unokája. A rákoskeresztúri földek jó része is az övéké volt, egészen 1929-ig, amikor is hagyatékként minden a Magyar Tudományos Akadémia birtokába került.

   Schell báróné (dr. Füredi Ferenc, a család ügyvédjének tanácsára, hogy a férje adóságait rendezze és a megélhetését is valamelyest a rangjához méltó módon biztosítsa) a húszas-harmincas évek fordulóján elhatá-rozta, hogy a mai Rákoskert helyén fekvő birtokot felparcellázza és a kialakított házhelyeket eladja. 1931. januárjában már készen voltak a tervek, elkezdődhettek a munkák, de a hiányzó engedélyek még nem tették lehetővé a házhelyek eladását. Erre csak az 1933. február 19-i tartott rákoscsabai képviselő testületi ülés után kerülhetett sor, ekkor született végleges döntés a parcellázás engedélyezéséről. Megnyílhatott a bárónő tulajdonában lévő Kucorgó csárda egyik helyiségében a parcellázási iroda – kezdetét vehette az értékesítés.

A fenti tényekre, nevezetesen a rákoscsabai képviselő testület parcellázást jóváhagyó végleges döntésének időpontjára alapozva tekintjük Rákoskert megszületésének az 1933-as évet!

  Gondot jelentett, hogy a megközelítés nem volt biztosítva. Bár a Budapest Keleti pályaudvar és Újszász-Szolnok közötti, 1882-ben megépült kétvágányú vasút-vonal érintette a birtokot, Rákoshegy és Ecser között nem volt megállóhely. A vasúti állomás helyére is Füredi Ferenc tett javaslatot, de akadályt jelentett, hogy a vasút két oldalán lévő területek a rákoskeresztúri gazdák tulajdonában voltak. Báró Schell Gyuláné birtokhatára a vasúttól 120 méterre kezdődött, meg kellett szerezni a birtokhatár és a vasút közötti 10 katasztrális holdnyi területet is, ami csak nehezen sikerült, mert a tulajdonosok nagyon magas árat kértek érte és hosszú ideig tartott az alkudozás. Ennek ellenére a bárónőnek a korabeli vasúti menetrend tanúsága szerint sikerült elintéznie, hogy 1933 végétől, ha feltételesen is, de megállt itt a vonat. A feltételes megállóhely azt jelentette, hogy felszálláskor, vagy egy megállóval előbb, szólni kellett a kalauznak, hogy valaki Rákoskerten akart leszállni, illetve csak akkor állt meg a vonat, ha volt felszálló.

menetrendkimenetrk 

Az 1933-as vasúti menetrend , amelyben Rákoskert neve először szerepelt

A bárónő még a parcellázás kezdeti stádiumában, a harmincas évek legelején saját költségén, de a MÁV területén felépíttetett egy csinos kis állomást, ahol a fűtött várótermen kívül külön pénztár, mellékhelyiségek és a jelzők, valamint az ecseri oldalon lévő sorompó kezelésére az állomásfőnök és térközőr is megfelelő szolgálati helyiséget kapott. Az állomás mellé kutat ásatott a személyzet és a szomjas utasok számára, amely az állomás körüli virágoskerteket is ellátta locsolóvízzel.

allomasregikiakutki 

Az állomásépület 1935-ben, háttérben a frissen ültetett platáncsemetékkel és egyetlen házzal a pusztaságban. A másik képen a vasútállomás kútja Nagy Károly állomásfőnökkel, 1938-ban.

A vasúttársaságtól azt az ígéretet kapta, hogy ha legalább tizenkét utas rendszeresen igénybe veszi a járatokat, akkor az állomást „táblás” megállóhellyé minősítik át. A bárónő felfogadott egy tucat embert, akiknek nem volt más dolguk, mint utazgatni a vasúton. Így sikerült elérnie, hogy 1937-ben már törölték a menetrendből a feltételes megálló jelzést és minden személyvonat megállt itt is.

  A megállóhely létesítésével elhárult egy olyan akadály, amely a kialakítandó parcellák értékesítését megnehezítette és elkezdődhetett a munka. Tudomásom szerint 1934-ben már volt egy-két telek, ahol kisebb lakóház is állt, megindult az őslakosok „honfoglalása”.

  Az állomásfőnöki szolgálatot az új megállóhely és Ecser között félúton, a vasút mellett lévő őrházban lakó Nagy Károly, az I. világháborút megjárt veterán, és váltótársa Szegedi Pál látta el, aki viszont a Rákoskert és Rákoshegy közötti bakterházban élt családjával.

  Gróf Bolza Mariette-nek, aki baráti kapcsolatban lehetett Schell bárónővel, volt egy nagyon remek ötlete. Valahogyan kedvet kellett csinálni a jövendő vásárlóknak, hogy minél nagyobb számban vegyék meg a telkeket. Bizonyítani kellett az érdeklődőknek, hogy nem ők az elsők, mert már előttük többen vásároltak, sőt házat építettek és ide is költöztek. 1935-ben, a cél érdekében kijelöltek tíz telket, aránylag jó helyen, nem túl messze a vasúti állomástól, és ezeket ingyen odaadták olyan jelentkezőknek, akik vállalták, hogy két éven belül felépítik rá a házukat. Még kedvező kölcsönt is szereztek számukra a Trieszt Biztosítótól. Kapva kapott a lehetőségen egy egymással rokoni, jó ismerősi kapcsolatban lévő kör és 1937-ben már állt is a "Tízházak" közül kilenc a Tárogató és Rózsa utcában.

nevjegyfek  Általában a telkek túlnyomó többségének mérete 160-220 négyszögöl volt, (1 négyszögöl = 3,6 m2) ebből arra következtetek, hogy a megcélzott vevőkör elsősorban a Pesten dolgozó munkások, kisiparosok, tisztviselők, valamint a városban lakással rendelkező, nyaralótelekre vágyó kispolgárok voltak. Erre utal az új település "Rákoskert" elnevezése is.

  Az áruk méltányos volt, 1937-ben a Szív (Rákoskerti) utcában lévő telkek négyszögölét 3 pengőért adták, azaz egy átlagos, 200 négyszögöles telket 600 pengőért meg lehetett venni. A rendezési tervek elkészülte után felállították a parcellázási irodát (az irodavezető Szőke Károly volt.), a Rákoscsabát Ecserrel összekötő országút és a Budapest-Jászberény közötti országos út kereszteződésében lévő volt Kucorgó-csárda épületében.

   A rendezési térkép - amelynek egy példánya szerencsésen fennmaradt - segített a vevőknek a tájékozódásban és a megfelelő telek kiválasztásában. A térképen megtalálhatták a Jászberényi úttól délre eső. a település túlnyomó részét képező, mintegy kétezer telket és az úttól északra lévő, a későbbiekben „Schell-telep”- ként ismert területrészek házhelyeit.

parterkep

Rákoskert parsellázási terve az 1930-as évek elejéről.

  A terület parcellázási tervét elkészítők egy jól élhető és otthonos települést alakítottak ki, ezt mindenki tanúsíthatja, aki ma itt lakik. Az utcák megfelelő szélességűek és azokat úgy jelölték ki, hogy a kor követelményeinek jól megfeleltek. Minden utca két oldalán árkokat ástak a csapadékvíz elvezetésére és nagyon sok fát: jegenyét, akácot, meggyet, hársat, stb. ültettek az árkok telek felőli partja mellé. Sőt, a telkek nagyobb részébe még az eladás előtt ültettek két-három gyümölcsfát is, jellemzően kajszi-, cseresznye-, szilvafákat a kertek hátsó részébe és egy diófát az első harmadba.  Az utcák elnevezése tükrözte azok jellegét, találunk sugárutat, körutat és sima utcákat is. Az utcaneveket vizsgálva észrevehetünk három fontos csoportot, amelyek tudatosságot bizonyítanak. Az első elnevezéscsoportba tartoznak a hazafias jellegűek, olyan történelmi személyek nevei, akik példaképül szolgálnak minden magyar embernek, vagy tartalmuk nemzeti töltésű (például Zrínyi, Csokonai, Margit, Erzsébet, Turul, Tárogató, stb.) A második csoport az új település nevében lévő "kert" jelentésére rímelt (például: Tulipán, Rózsa, Jegenye, Hűvös, stb.). A harmadik csoportba tartoznak az előbbiekhez nem sorolható, de azokkal áttételesen mégis kapcsolatot találó utcanevek (például: Szentkirályi, Maros, Ipoly - hazai földrajzi nevek; Csillag, Hajnal - a természet közelsége).

  A Jászberényi úttól délre lévő utcanevek listája és azoknak a változásai:

 

Eredeti név 1. változat 2. változat Mai elnevezés
Zrínyi utca     Zrínyi utca
Erzsébet körút     Erzsébet körút
Dalnok utca     Dalnok utca
Zsigmond utca     Zsigmond utca
Jászberényi út Jászberényi út Szövetkezeti út Pesti út
Tárogató utca     Irsa utca
Tulipán utca     Kerkeskút utca
Turul utca Béke utca Békeharcos u. Merzse utca
Tavasz utca     Réka utca
Orgona utca     Lilaorgona utca
Gyöngyvirág u.     Gyöngyfüzér u.
Hungária körút     Tiszanána utca
Gellért körút     Tiszaörs utca
Pázmány körút     Perec utca
Szegfű utca     Fuvaros utca
Jázmin utca     Tiszafüred utca
Szív utca     Rákoskerti utca
Garam utca     Ráspoly utca
Bezerédy utca     Bodonyi utca
Bánffy utca     Torzsa utca
Angyal utca     Csengés utca
Hattyú utca     Csendítő utca
Havas utca     Postakürt utca
Csillag utca     Bögöte utca
Hajnal utca     Sáránd utca
Maros utca     Borzavár utca
Ipoly utca     Pányva utca
Hold utca     Holdsugár utca
Lenkei utca     Lenkeház utca
Liliom utca     Kékliliom utca
Rózsa utca     Rózsaszál utca
Ibolya utca     Nyomda utca
Margit körút     Nyomdász utca
Akácfa utca     Rezgő utca
Jegenye utca     Andráshida utca
Tündér utca     Andrásfa utca
Toldy Ferenc u.     Toldi Miklós utca
Szentkirályi utca     Postakocsi utca
Szentpéteri utca     Postamester u.
Mátyás király sugárút     Rákoskert sugárút
Bercsényi utca     Pásztortűz utca
Csokonai utca     Pásztorfalva u.
Hédervári utca Marx K. utca Marx Károly utca Görömböly utca

 

Rákoskert Schell-telepi részének utcanevei:

Eredeti név Mai elnevezés
Zimonyi utca Zimonyi utca
Fehértemplom utca Fehértemplom utca
Vaskapu utca Oszlop utca
Orsovai utca Oszkár utca
Torockói utca Tálpatak utca
Pancsovai utca Debercsényi utca
Szigetvári utca Szigetcsép utca
Nagybecskerek utca Csongrád utca
Gyula utca Köszörűs utca
Verseci utca Olcsva utca
Borosjenői utca Bottyán utca
Feszty utca Alsókörtvélyes utca
Tasnádi utca Nyomdok utca
Nagykikindai utca Kőrösszeg utca
Besztercei utca Aknász utca
Világosi utca Reszelő utca
Lippai utca Becske utca
Visnyai utca Ököl utca

 

  Az egyhangúság elkerülésére és a település kertvárosi jellegének kihangsúlyozására a fontosabb utcák metszéspontjában, a telkek kereszteződés felöli sarkát levágták, így több kör alakú, vagy nyolcszögletű terecskét alakítottak ki, lehetővé téve azok parkosítását, padok telepítésével elősegítve a közösségi életet (például: Nyomdász utca (volt Margit körút) - Erzsébet körút, Tiszanána utca (volt Hungária körút) - Rákoskert (volt Mátyás király) sugárút találkozásában stb.).

  Voltak olyan területrészek is, amelyeket egy tagban hagytak a parcellázási terv készítői, ezeknek különböző közösségi funkciót szántak. A Mátyás király sugárúton a vasútállomástól a Zrínyi útig mindkét oldalon két-két sorban platánfákat telepítettek, padokat állítottak, ezzel kialakítva egy páratlan szépségű utcaképet. A fasor a Zrínyi úton lévő piactérnek szánt nagyobb felosztatlan területhez vezetett, amit a település központjának szántak. A Margit körút és az Erzsébet körút kereszteződésének déli sarkánál meghagyott tér az iskola elhelyezését tette lehetővé, míg a Hungária körút és Rózsa utca találkozásánál az északi sarkon meghagyott nagyobb telek templom építésére alkalmas. A Mátyás király sugárút és az Erzsébet körút sarkán egyben hagyott részen a majdan önállóvá váló település közigazgatási épületei lehettek volna. A Csokonai utcában pedig a később Vida-dombnak nevezett rész talán temető lett volna, de valójában a sportolást szolgálta, nyáron labdázni lehetett az aljában, télen pedig kiváló szánkózó-domb volt. Ez a tér az év mindegyik szakában kirándulóhelyként is szolgált, gyönyörű körkilátást biztosítva a dombtetőre felkapaszkodóknak. Két nagyobb területtel, a Szegfű utca és a Rózsa utca, illetve a Schell-telepi részen a Torockói utca és a Pancsovai utca között, a Gyula utcánál kialakított terekkel nem tudhatjuk, hogy mi volt eredetileg a céljuk.

  A Jászberényi úttól délre lévő telkek értékesítése, a területrendezés előrehaladtához igazodva, 10 ütemben történt (a Schell-telepi rész telkeinek eladása ezekkel párhuzamosan, ütemezés nélkül folyt).

 

utemekfe A parcellázás, a telkek értékesítésének az ütemei, és az egyes területek határait képező utcák:
1. Liliom u. – Zrínyi u. – Csokonai u. – Tárogató u.
2. Mátyás király sugárút – Erzsébet körút – Csokonai u. –     Zrínyi u.
3. Margit körút – Erzsébet körút – Mátyás király sugárút – Zrínyi u.
4. Jászberényi
út – Erzsébet körút – Margit körút – Zrínyi u.
5. Mátyás király sugárút – Hédervári u. – Bezerédy u. – Erzsébet körút
6. Margit körút – Bezerédy u. – Mátyás király sugárút – Erzsébet körút
7. Jászberényi út – Margit körút – Erzsébet körút
8. Mátyás király sugárút – Zsigmond u. – Hédervári u. – Bezerédy u.
9. Jászberényi út – Zsigmond
u. – Mátyás király sugárút – Bezerédy u.
10 Akácfa u. – Tárogató u. – Csokonai u. – vasútvonal
 

    A 8. és 9. ütemben, 1942-ben kialakított telkek az "Ötvenöt" nevű településrészt képezték, amely elnevezés az érintett terület nagyságára utalt (55 hold). Az új honfoglalók gyermekeinek legnagyobb örömére az Ötvenöt utcáit úgy alakították ki, hogy mindkét oldalon cseresznyefák szegélyezték a kocsiutat, ezzel hosszú időre meghatározták a településrész hangulatát. A fák telepítésében, Schell bárónő alkalmazásában, mint intéző, tevékenyen részt vett a kertészeti képzettséggel rendelkező Sebők Ferenc, aki később a település életében oly fontos szerepet betöltő kocsma tulajdonosa lett.

sebok1fe  Ugyancsak a parcellázást végző közreműködők és Sebők úr gondosságát tükrözi, hogy jázminbokrokkal ültetették be a főbb utcák kereszteződésében kialakított terecskéket, meghatározva ezzel is a település hangulatát.

A 10. ütem telkei azon a területen fekszenek, amely rész csak hosszas árharc után került a rákoskeresztúri birtokosoktól báró Schell Gyuláné tulajdonába. Ekkor az értékesítési iroda új helyen, a Tárogató utca és a Bercsényi utca sarkán lévő kis nyaralóépületben volt, mivel ebben az időben a volt Kucorgó csárdában már az iskola kapott ideiglenesen helyet. Természetesen az egyes, ütemekben parcellázott - és a munkák befejeztével - meghirdetett telkek eladása párhuzamosan történt, nem várhatták meg a következő ütem értékesítésével azt, hogy az előzőek mind elkeljenek.

  A módszerre következtetni lehet abból a "Végzés"-ből, amit az 1939. március negyedike és 1940. június elseje között eladott telkek együttes telekkönyvi lejegyzéséről, 1941. április 10-én született a gödöllői királyi járásbíróság telekkönyvi hatóságánál. A végzés összesen 323 házhelyről szól, amit túlnyomó részben, különös tekintettel a háborús helyzetre, pénzbefektetési céllal vagy hétvégi teleknek vettek meg. Kisebb hányadban vannak azok, amelyeket a tulajdonos saját lakóház fölépítése szándékából vásárolt.*  Kezembe került egy 1939. április 26-án kelt 2 oldalas végzés 6 vevővel, egy 1941. március 26-án kelt 8 oldalas végzés 54 vevővel és az 1941. április 5-én kelt, 12 oldalas végzésnek az utolsó lapja is, 12 vevővel. Ők az 1938-as év márciusa és 1940 szeptembere közti időszakban vásárolták meg a házhelyeket.

 vetelife

szerzodes

  vegzesk

Az eladás és a telekkönyvi bejegyzés időpontja között azért telt el több év, mert a végzést csak akkor bocsátották ki, amikor a vevők az utolsó részletet is befizették és az eladó hozzájárult az átíráshoz.

  Az eladás úgy történt, hogy a vevők kötelező érvényű vételi ajánlatot tettek, amiben a részletfizetés mikéntjét is rögzítették, majd a vételár teljes kiegyenlítésekor kötötték meg az adásvételi szerződést.

  Voltak olyanok, akik tíz-tizenhárom parcellát is megvásároltak, de zömüknek csak egy telekre futotta.

   A táblázatban vastagabb betűkkel és aláhúzással jelöltem azokat, akik tudomásom szerint letelepedtek, házat építettek és itt is éltek. Közülük néhánynak a gyermekei, unokái még ma is Rákoskerten laknak, nem ritkán ugyanabban a házban, büszkén arra, hogy az első telepesekhez tartoznak.

Kattintson ide, ha szeretné látni az első telekvásárlók nevét és a megvett telkek számát (nem teljes lista)

Vissza a lap elejére