Szobrok, képek, kegytárgyak III. rész

  A kórusról lejőve látogassunk be az oratóriumba, amit másként kegyúri karzatnak is neveznek. A szentély déli toldalékaként Batthyány József hercegprímás építtette az 1700-as évek második felében. A szentély felé néző erkélyszerű nyílást, ahonnét a prímás figyelemmel kísérte a szertartást, már régen befalazták. Ez a helyiség a nagyközönség elől el van zárva, valaha szebb napokat látott, ma inkább raktárként szolgál.

  A szekrényében tartják a körmeneti zászlókat, amelyek között vannak kifejezetten egyedi példányok. A legszebb közöttük az a Mária zászló, amely selyem damaszt anyagával és főúri igényű gyönyörű hímzésével kimagaslóan a legrégebbi és legértékesebb darabja a készletnek. Sajnos, nagyon rossz állapotban van, az alapját adó szövet erősen foszladozik, már csak múzeumi restaurálással lehetne megmenteni.

3zaszlo3znev     Nagy valószínűséggel ez a zászló azok közül való, amelyet az 1864-es templomlátogatás során Hollósy János plébános bemutatott Kollarik András kerületi esperesnek. Az előoldalán aranyfonatos szegélyű medalionban Szűz Mária alakját láthatjuk, amint eltapossa az ördögöt, a gonoszságot megtestesítő kígyót. A zászló többi részén csodálatosan finom színekkel hímzett virágzó vadrózsa indák kanyarognak. A művészi munka megtervezésénél gondosan ügyeltek arra, hogy ne legyen túlzsúfolt a felület, hanem az elosztás finomságával is kiemeljék a fiatal Istenanya ragyogó szépségét.   A zászló hátoldalán ugyancsak vadrózsa indák keretezik a Mária név betűiből alkotott középrészt és rajta az Ég Királynőjének ötágú koronáját.

  Szintén az előbb említett vizitáció jegyzőkönyve említi azt a térdeplőt, amely akkor a sekrestyében volt, de most itt találjuk. Az 1800-as években készült imazsámoly kiforrott klasszicista stílusú bútordarab, amit szép gobelin díszít. A könyöklőjén lévő már elvásott, de a belső falán lévő még épségben van, és ezen megcsodálhatjuk a több mint száz évvel ezelőtt dolgozó kézművesek munkáját.

3terdeplo3terdkep

 

 3galamb Az oratóriumban raktározott tárgyak között feltűnt egy fából faragott, dúsan ezüstözött galamb. Valaha ez a Szentlelket szimbolizáló kis szobor díszítette a szószék belső mennyezetét. Miután a II. Vatikáni Zsinat megreformálta a liturgia menetét, a szószékek feleslegessé váltak és sokhelyütt – így itt is - elbontották azokat. Az oltárokkal azonos modorú, neogótikus építményből egyedül ez a kis részlet maradt meg.

  Az oratóriumban tárolják azokat a tárgyakat is, amelyek a húsvéti ünnepkör szertartásainak kellékei. Ekkor szokták kihelyezni a feltámadt Krisztus kis szobrát is. Jézus testén jól láthatók a keresztre feszítéskor kapott sebek, kezében tartja a halál feletti győzelem jelét, a keresztes-zászlós botot, jobbjával, (amelyen a felemelt három ujja a szentháromságra is utal) az ég felé mutat: „Fölmegyek Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, Istenemhez és a ti Istenetekhez.” János evangéliumában idézi szavait, amelyekkel utal a közelgő mennybemenetelére.

  A püspöki Szent Miklós főplébániai templomnak vannak olyan kincsei is, amelyek csak ritkán kerülnek a hívek szeme elé. Ezeket a szertartások során használják, némelyiket csak egészen kivételes alkalmakkor.

 3szents13szents2 A legféltettebb darab - amelyik csodálatos módon átvészelte az évszázadokat, nem lopták el és még csak meg sem sérült - az úrmutató (monstrancia). Már a legrégebbi vizitációs jegyzőkönyvek is a rendkívül értékes tárgyak között sorolták fel. Az 1864-es egyházlátogatáskor a következő szavakkal vették leltárba: „Úrmutató tiszta ezüstből, 86 félunciás aranyozott függővel mesterien készített, régi gótikus munka.” Ez a remekmű valószínűleg az 1400-as években készült. Azt a célt szolgálja, hogy a Magváltó testévé átváltoztatott ostyát benne elhelyezzék és a híveknek ilyen módon ünnepélyesen felmutassák.

  A középen lévő ablak mögötti félhold alakú tartóban lehet az ostyát elhelyezni. A gótika virágkorából származó remekművön a részletek mindegyike a tiszta stílus jegyeit hordozza. Kétoldalt angyalok vigyázzák a Szentséget, az ostyatartó felett a Boldogságos Szűz Máriát láthatjuk a kisded Jézussal a karján, még feljebb a Feltámadott Krisztus alakja áll. A remekművű szobrocskák a korabeli ötvös-művészet legkiválóbb alkotásaival összehasonlítva is megállják a helyüket. Az úrfelmutató csúcsára pedig a Megfeszített Krisztust helyezte a készítője.

  Kevés nagyvárosi székesegyház mondhat magáénak hasonló alkotást! Ez a ritkaság-számba menő monstrancia is bizonyítja, hogy templomunk mennyire megbecsült és fontos szerepet töltött be az elmúlt évszázadok során.

  A kegytárgyak között több ereklyét is találunk, a legjelentősebb templomunk patrónusának, Szent Miklósnak egy csontszilánkja.

3erekly1 3erekly2A barokk ereklyetartó sárgarézből készült, amit szépen bearanyoztak, hogy fénye megmaradjon. Növényi ornamentikával dúsan díszített lapja mögül, mintegy az ereklyéből kiindulva sugarak törnek elő. A központban lévő ablak mögött középen van a csontszilánk, két szalagtól felül és alul közrefogva, rajtuk felirat tájékoztat, hogy kinek az ereklyéjét tisztelhetjük benne.

 

Valamennyi templomnak igen fontos kellékei a harangok, amelyek messze hangzó szavukkal hívják a hívőket a szentmisére. Délben emlékeztetnek a magyarok 1456-os nándorfehérvári diadalára, válságos időkben pedig jelzik, ha nagy veszedelem közeledik. Kereszteléskor köszöntik az új életet és temetésekkor búcsúztatják a elhunytakat. Sorsuk, akár csak az embereké, viszontagságos. Háborúk idején hadba vonultatják, az idegen megszállók elrabolják őket, így osztoznak a nemzet sorsában.

33harangregi33hsztistvan

 

 

  Békeidőben megbecsülés és tisztelet övezi a harangokat akkor is, ha már nem képesek betölteni hivatásukat, nyugalomba vonulnak, díszei tereknek, templombelsőknek. Ez lett a sorsa a mi harangjaink egyikének is. Kicsorbult, megrepedt, a hangja megváltozott, ezért le kellett szerelni. Ma az egyik mellékhajóban pihen, talapzatán kétnyelvű emléktábla: „HÁLÁBÓL A POZSONYPÜSPÖKI POLGÁROK, AKIKÉRT A HARANG SZÓLT ANNO 2002”

  A Szent Istvánnak szentelt harangon olvasható az anyagából öntött könyörgés: „TEKINTS ISTVÁN KIRÁLY SZOMORÚ HAZÁNKRA”. További szöveg utal a készítés helyére és idejére: „SELTENHOFER FRIGYES FIAI CS. ÉS M.K. UDVARI HARANGÖNTŐK SOPRONBAN 1914” a gyári szám is szerepel rajta: 3255. A gyönyörűen díszített harangtesten első királyunk alakját is megformázták a mesterek, fején a Szent Korona, balját szívére szorítja, jobbjában az uralkodói jogart fogja.

  Érdemes egy pillantást vetnünk a harang felső részére. A felfüggesztést régebben a 6-8 fülből álló, úgynevezett korona szolgálta, amely meglehetősen bonyolult módon csatlakozott a járom faszerkezetéhez. Walser Ferenc budapesti harangöntő találmánya a tárcsás felerősítési mód jelentős újítás volt, amelyet 1863 óta alkalmaztak. Egyszerűbb lett a felfogás és lehetőség nyílt arra, hogyha a nyelv ütései kikoptatták egy helyen a palást belsejét, elfordíthatták a harangtestet, hogy a tartós igénybevétel ne tegye tönkre az egész harangot. Szabadalmát több öntöde átvette, a soproniak is.

  A toronyban már az 1864-es vizitációkor is három harang lakott: „Harang három van. Egy nagyobb 11 mázsa 30 fontnyi, egy közepes 80 font súlyos, ez előtt a kisebb súlyú összetört, majd Kopácsy József hercegprímás költségén újraöntetett, így a kisebb 50 fontos, mindegyik fel van szentelve.” Közülük kettőt az I. világháború idején elvittek, ezeket 1921-ben pótolták. A harangozó a karzatról tudta megközelíteni a köteleket, az átjáró ma már nem használható, mert az orgona elektromos fúvóműve ott kapott helyet. A 2002-ben leszerelt helyébe új került és a másik kettő is villamos működtető szerkezetet kapott. Így ma az alábbi három harang hangját hallhatjuk:

33harangnagy33hsztmiklos  Középen van a 600 kilogrammos Szent Miklós nagyharang, amelynek az alsó átmérője 103 cm. A széles palástfelület kínálta lehetőséget kihasználva, a szokásosnál gazdagabb díszítést és hosszabb szöveget lehetett rajta feltüntetni. Elől Szent Miklós püspöksüveget viselő palástos, pásztor-botos domborművű alakját láthatjuk, ölében a már megismert három aranygolyóval. Tőle balra pedig a következő mondatok olvashatók: 

MAGASBÓL JÖN A HARANGSZÓ
MAGASSÁGBA HÍVOGAT
EMBER KÜZDJ ÉS BÍZVA BÍZZÁL
MAGAD ÉPÍTSD SORSODAT.

A jobboldalon:

HÁBORÚBA MENT ELŐDÖM
FELTÁMADVA BENNEM ÉL
FELTÁMADÁST HIRDET ANNAK
AKI SZENTÜL HISZ, REMÉL.

A hátoldalon:

SZENT MIKLÓSNAK SZAVA VAGYOK
HÉTSZÁZÉVES ÜNNEPÉN
TISZTA HITBEN TISZTA ERKÖLCS!
MÁSBAN ÜDVÖD NEM LESZEN.

Az alsó perem felett körbefutó sávban:

ÖNTÖTTÉK SELTENHOFER FRIGYES FIAI HARANGÖNTŐ-GYÁRÁBAN A SZT. MIKLÓS EGYHÁZ 700 ÉVES JUBILEUMÁN A P(L)ÉBÁNIA HÍVEI 1921.

33harangjozsef33sztjozsefA harangtartó állványzat nyugatra eső részén van a kisharang, ez egyidőben készült a nagyharanggal és Szent Józsefnek szentelték. Átmérője 67 cm, súlya kb. 170 kg.

Az elejére a kis Jézust tartó Szent Józsefet formázták meg. A rendelkezésre álló kisebb hely miatt csak rövidebb szöveg fért el a felületén:

SZENT JÓZSEF HARANGJA
LÉGY BÉKE GALAMBJA
ÖSSZHANGOT HIRDETŐ
ÖSSZHANGOT KELTŐ
LELKET A NYOMORBÓL
ÉG FELÉ SÜRGETŐ
NÁZÁRET MELEGÉT
SZÍVÜNKBE ÜLTETŐ

Körben, a perem fölött:

AZ AKKORI LELKÉSZEK ÉS KONGREGÁCIÓ 1921. ÖNTÖTTÉK SELTENHOFER FIAI HARANGÖNTŐ-GYÁRÁBAN SOPRONBAN.

A harmadik, 3 mázsás harangot Szent Mihály tiszteletére szentelték. Modern készítésű, rajta kétnyelvű felírat tanúsítja a megváltozott időket. Pozsonypüspöki címere alatti mezőben olvasható:

33harangujZVON BOL ODLIATY Z MILODAROV FARNÍKOV PODUNAJSKÝCH BISKUPÍC
PRE FARSKÝ KOSTOL SV. MIKULAŠA V ROKU PÁNA 2002.

(A) HARANG AZ ÚR 2002. ÉVÉBEN ÖNTETETT A POZSONYPÜSPÖKI HÍVEK ÉS LAKOSOK ADOMÁNYÁBÓL SZ. MIKLÓS PLÉBÁNIA TEMPLOM RÉSZÉRE.

A felső sávban szintén szlovákul és magyarul szerepel a felirat:

SV. MICHAL POMÁHAJ NÁM V BOJI PROTI ZLOBE A ÚKLADOM DIABLA

SZ. MIHÁLY LÉGY SEGÍTSÉG(ÜNK)RE A GONOSZ LÉLEK ELLENI HARCBAN.

  Mindhárom harang az előzőekben említett tárcsás felfüggesztésű, aminek az előnyeit ügyesen kihasználják a karbantartók, mert a nyelv okozta kopásokon látszik, hogy a harangtestet már többször elfordították kissé. Így a palást belsejét más-más helyen érik az ütések és biztos, hogy az élettartam ezért jelentősen meghosszabbodik.

  A toronyban óraszerkezet volt már az egészen régi időkben is, hiszen a régi anyakönyvben olvasható a 1731-ben íródott plébánosok listája, ahol Sury Márton nevéhez (aki 1679-80-ban szolgált itt) a következő megjegyzést fűzték: „...tekintélye és buzdítása révén sor került Szent József új oltárának felállítására és az óra felújítására, amely aztán az üldözés során újból elromlott.” Tehát már sokkal korábban megvolt, hiszen a használat során elkopott a szerkezet, javításra szorult. A későbbi karbantartásokra is van utalás és az 1864-es vizitációs jegyzőkönyv is ír róla: „A toronyban óra is van, amely a városlakók tulajdona.” Valóban, az 1858-ban, a Vasárnapi Újságban leközölt képen is láthatjuk a számlapját a torony homlokfalán lévő felső ablak alatt. A következő évtizedekben romolhatott el véglegesen, mert az 1937-es templombővítés előtt már nyoma sincs a tornyon. Az ősi szerkezet viszont megmaradt, az még ma is a torony egyik szintjén pihen, várva a restaurátort, aki fogaskerekeit újból működésbe hozza.

 33atjaro A harmadik szintről lehet átmenni a templom padlására egy tiszta gót stílusú csúcsíves keretezésű ajtón. A gondosan faragott kövek majd’ 800 évről mesélhetnének!

 33sirkocsoka Lépjünk ki az épületből és tegyünk egy sétát a templom körül. Isten tudja, hány ősünk pihen a kertben, hiszen hosszú évszázadokig temető volt a kerítésen belül. A kaputól jőve balra ódon sírköveket látunk a kerítésfalhoz támasztva, ezek a régi külső temetőből kerültek ide, rajtuk az írás olyan mértékben megkopott, hogy olvashatatlan. Nem úgy az északi részen magányosan álló kőé, azon a következő szöveget tudjuk kibetűzni:

IT NYUKSZIK ISTENBEN ÜDVEZÜLT NEMZETES CSÓKA PÁL MEGHOLT DIE 1712 JANUAR … ÉLETINEK … ESZTENDEI-BEN 17..

   A Csóka családnév viselői ma is szép számban élnek Püspökin...

34szobrok  Tovább sétálva, a templom mögött két makulátlanul fehéren ragyogó, új kinézetű szobrot találunk, Nepomuki Szent Jánosét és Szűz Máriáét. Mindkettőt a közelmúltban, 2009-ben állították itt fel. Eredetileg a faluból kivezető utak mellett voltak. A már többször idézett 1864-es jegyzőkönyv így említi az egyiket: „A Püspöki mezővárosi rétek és kertek felé található Nepomuki Szent János szobra, a lakosok állíttatták, jó állapotban tartják.” Kérdéses, hogy vajon a Mária szobor mikor került mellé, a Nepomuki Szent János kápolnához? Stílusa (klasszicista?) alapján inkább későbbinek tűnik. Az 1980-as években a kápolnát egy éjszaka alatt lebontották. A megcsonkított szobrok a bokrok között hevertek, míg évtizedekig tartó kallódás után sikerült a torzókat biztonságba helyezni, jelenleg a Vesna művelődési ház udvarában őrzik őket. Az elszenvedett megpróbáltatások sok kárt tettek bennük, mindkettőnek a feje hiányzik, és a törzsük is nagyon sérült. A hasonló, másutt épségben megmaradt alkotások mintául szolgáltak Mag Gyula dunaszerdahelyi szobrászművésznek, aki az eredeti részleteket lemásolva bécsi mészkőből újból kifaragta az alakokat. A szobrász még a talapzatokat is elkészítette és felvéste a Nepomuki Szent János szobor oszlopának előlapjára a régi szöveget:

„ISTEN DICSŐSÉGÉRE, SZENT JÁNOS TISZTELETÉRE CSÓKA VERON S TÖBB JÓTEVŐK ÁLTAL ÚJON ÉPÍTTETETT 1865.”

  Nepomuki Szent János Csehországban született valamikor 1350 körül. Pappá szentelése után hamarosan magas egyházi rangot ért el, 1389-ben Prágában érseki helynök (az érsek kinevezett helyettese) lett. Főpapi beosztásában többször szembe helyezkedett a kortársai által rendkívül erőszakosnak és kegyetlennek, de ugyanakkor az uralkodásban mégis tunyának és erélytelennek mondott IV. Vencel cseh királlyal. Mivel a királyné gyóntatója volt, a féltékeny uralkodó rá akarta venni, árulja el, mit vallott be gyónásában a hűtlenséggel gyanúsított felesége. Nepomuki János a király fenyegetőzése ellenére sem árulta el a gyónási titkot. A legenda szerint ezért Vencel 1393-ban elfogatta Jánost, kegyetlenül megkínoztatta (a kínzásban úgy tudni, személyesen is részt vett), és végül a prágai Károly hídról a Moldva folyóba dobatta. Holttestét az érsek a Szent Vitus székesegyházban helyezte örök nyugalomra. Vértanúságának a híre hamar elterjedt, tisztelete általánossá vált. Szentté avatását mégis csak évszázadokkal később, 1729-ben Althann váci püspök kezdeményezésére sikerült elérni. Csehország védőszentje, a folyók, hidak, az úton, vízen járók és az igazságtalanul megvádoltak legismertebb oltalmazója. Szobra szinte minden településen megtalálható, főként a hidak mellett. Általában - úgy ahogyan a mi szobrunkon is - főpapi öltözetben, feszülettel a kezében ábrázolják.

  Boldogságos Szűz Mária szobra a kisded Jézust féltőn-óvón magához ölelő Istenanyát ábrázolja. A gyermekét szerető, abban életének legfőbb örömét látó édesanyák mintaképét láthatjuk benne. Jézus világmegváltó jelentőségére már utal a művész: a földkerekséget jelentő glóbuszon áll és kezét áldóan emeli felénk.

34kereszt  Folytatva utunkat, a déli oldalon hamarosan elérkezünk egy nagyméretű kereszthez, az úgynevezett Missziós Kereszthez. Ezeket a korpusz nélküli kereszteket általában a templomok előcsarnokában vagy az épület udvarában szokták felállítani a népi missziók emlékére. Feltüntetik rajtuk a fontosabb népmissziók évszámát is. Népmissziónak nevezik azt az eseménysorozatot, amely a vallásosság fölélesztését és el-mélyítését szolgálja különösen olyan időkben, amikor a keresztények hite megerősítést igényel. Régebben akár 10 napig is tarthatott, amikor vendég misszióspapok segítségével tömegesen gyóntak és áldoztak a hívek. Az utolsó ilyen nagy-szabású népmisszió a magyarok lakta területeken 1948-ban a Mária-év idején volt. Az 1962-65-ben tartott II. Vatikáni Zsinat után már csak háromnapos, főként a húsvét előtti nagyböjt hetében vagy karácsony előtt, az advent idején folytatott imádságsorozat váltotta fel a népmissziókat. 2010-ben, felújítva az eseményeket, egy hétig tartó missziós programok voltak.

  Nem lenne teljes a templom tulajdonában lévő fontosabb tárgyak bemutatása, ha nem sorolnánk ide azokat is, amelyeket a Határokon Átnyúló Együttműködési Központnak (CIIC Cezhraničné informačné a impulzné centrum) a VESNA művelődési házban, a Biskupická utca 1. alatt lévő néprajzi kiállítására adtak kölcsön.

  Közülük kiemelt figyelmet érdemel az a kettős üvegablak, amelyre Jézust és Szűz Máriát festette a készítője és valószínűleg a régi plébánia valamelyik helyiségében volt az eredeti helye.

 

34ablak34miseruha  A kiállított miseruha érdekes formájú festett rózsás kereszt rátétekkel készült, a hátoldalon lévőben a glóriás Krisztus mellképét láthatjuk.

  Ritkán szemlélhetjük meg közelebbről azt a négy tárgyat, amelyeket még kiállítottak. Kettő közülük a keresztelés kedves mozzanatához tartozik, a kis üvegkorsó, amelyből a keresztelő vizet a kisded fejére öntik és a lecsurgó cseppek fölfogására szolgáló tálacska.

  A tálkában lévő szentelő bizonyára nagyon régi darab, szintúgy nagyon öreg az 1864-ben felvett leltárban is nyilvántartott sárgarézből készült tömjéntartó. Ehhez az eszközhöz tartozott egy kis kanál, amellyel a füstölő parazsára hintették a tömjént.

  A tömjén parázson elégve szépen gomolygó, kellemes illatú füstöt adó gyantaféle, amelyet egy Arábiában és Afrika északkeleti csücskében őshonos fenyőféléből, a fakéreg bemetszésével nyernek. Jézus születésekor a napkeleti bölcsek egyik ajándéka ez volt. Templomi használata azt jelképezi, hogy a hívek imái, mint a tömjénfüst, felszállnak az égbe. 

34korso34tal34tomlen A kiállítás gyűjteményében szép számmal találhatók valaha körmeneti zászlókra varrt ovális szentképek, templomi textíliák, karingek és színpompás festett terítők.

34terito

34oszlop   Kissé eltávolodva templomunktól, feltétlenül meg kell említeni a településen található Szentháromság szoborcsoportot.

  A mezővárost 1714-15 között dühöngő pestis-járvány sújtotta, annak következtében harmadrészére olvadt le a lakosok száma. Mivel a vész bármikor megismétlődhetett és az akkori orvostudomány szinte tehetetlen volt vele szemben, csak az égiek segítségében bízhattak az emberek. A szentek oltalmát kápolnák és emlékoszlopok állításával igyekeztek megnyerni. A Rozália kápolnáról már szóltam, most a főtéren álló emlékművet szeretném ismertetni. (Számomra érdekesség, hogy bár a járványok védelmét remélték tőle, az úgynevezett „pestis szentek” közül egyet sem találunk rajta.)
 34haromsag Az 1730 körül állított oszlop tetején a Szentháromság, az Atya, a Fiú és a Szentlélek csoportja van. A négyszögletes oszlopot a következő szentek őrzik: elől a Szeplőtlen Fogantatás Szűz Máriája, balra Szent Flórián, jobbra pedig Szent István vértanú.

34istvan  Szeplőtlen Fogantatás Mária szobra az oszlop tövénél állók közül a legfontosabb, amit a középre helyezéssel és a másik kettőhöz képest magasabb alakjával hangsúlyozott ki a szobrász. Imádkozva teszi össze két kezét, lábával a gonosz kígyóra tapos.

  Jobb oldalon egy, hazai viszonylatban kevésbé ismert szent szobra áll.

  Szent István az első volt, aki a kereszténysége miatt szenvedett vértanúságot. Az apostolok a szegények gondozásával bízták meg és mivel a keresztény közösségben így fontos szerepet kapott, a zsidók fokozódó gyűlöletet éreztek iránta. A főtanács elé hurcolták és Jézushoz hasonlóan hamis tanúkat vonultattak fel ellene. Halálra ítélték és a feltüzelt nép megkövezte. A középkor elején Passau védőszentje volt. Elképzelhető, hogy első királyunk azért kapta az István nevet, mert hazánk jó része a X. században a passaui egyházmegye térítési területe volt. Védőszentként az állatok, főként a lovak34florian egészségének oltalmáért szoktak hozzá imádkozni, de némely emberi betegség gyógyításában is segítségét kérik. Képeken, szobrokon a megkövezésére utalva többnyire köveket tartva ábrázolják.

  Bár az oszlopot a járványok elleni oltalom igénye végett emelték, a falu lakói másfajta veszedelemtől is szerették volna megvédeni a települést.

  Ezért állították az oszlop bal oldalára Szent Flórián szobrát. Ő a tűzvészek ellen védő szent, mivel a legenda szerint gyermekkorában imádságára kialudtak egy égő ház lángjai. A III. század második felében élt, a római hadsereg tisztjeként keresztelkedett meg. Leszerelése után a mai Bajorország területén telepedett le. A viszonylag békésebb idők után felerősödött a keresztények üldözése, többeket börtönbe vetettek. A kiszabadításukért induló Flóriánt a volt katonatársai elfogták és bíró kezére adták. Halálra ítélték és követ kötve a nyakába 304. május 4-én az Enns folyóba taszították. Sírja fölé később templomot építettek. Tisztelete Bajorországban, Ausztriában és Magyarországon különösen erős. Leginkább római katonaruhában, vizescsöbörrel a kezében ábrázolják, amint a vizet egy égő házra önti.

  A talapzaton a felújításokra vonatkozóan vannak feliratok.

Előoldalon:

SZENT HÁROMSÁG EGY ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁJTATOS AJÁNLATOKBUL UJÍTTATOTT MEG 1851-BEN

Hátoldalon:

MEGUJITTATOTT RÉGELY JÓZSEF ÉS NEJE PAMMER VERONIKA ÁLTAL 1886-BAN KUDLIK JÁNOS PLÉBÁNOS ALATT

Jobb oldalon:

JAVÍTTATTÁK 1910-BEN CSÓKA FERENC ÉS NEJE BAB KLÁRA

  Kiterjesztve a kört, de a település határain belül maradva, vegyük számba a Szent Miklós plébánia-templom hívei által látogatott, a katolikus valláshoz kötődő további épületeket.

 

Ugrás a lap elejére