A Szent József templom és a kápolnák

  Nem volna teljes ez a könyvecske, ha nem mutatnám be a Püspökinek már a kereszténység magyarországi megszervezése óta leányegyházaként kijelölt Szúnyogdi templomát. Az évszázadok óta Püspökivel közös közigazgatású kis falut 1950-ben ténylegesen is egyesítették vele.

jtemplom  A papjainkról szóló fejezet 28-29. oldalán röviden szóltam a templom építéséről. A kis egyház szépen karbantartott állapotban van és rendszeresen, minden vasárnap valamint a vallási ünnepek idején miséznek benne.

  Az épület, bár a barokk kor kezdetén épült, külső megjelenésében mégsem hordozza ennek a idő-szaknak jellegzetes vonásait, meglehetősen szerény kivitelben készült.

  Belsejét - Nagy József püspöki festőművész terveinek figyelembevételével - a közelmúltban újították föl, a régi díszítésből megőrizve az értékesebb részeket.

joltar  A főoltár mögötti falon lévő oltárkép is az ő műve, amelyen a templom patrónusa Szent József a gyermek Jézussal látható.

  Az oltárképet két kisméretű szobor fogja közre, balról Szent Péter, jobbról Szent Pál áll, a kép alatt középen van a szentségtartó szekrény.

  Szent Péter az apostolok közösségének legrangosabb tagja, a keresztény egyház első pápája. Eredeti foglalkozása szerint halász volt és Simonnak hívták. Jézus tanítványává fogadta és emberi tulajdonságairól, jelleméről olyan jó véleményt alkotott, hogy – előre tudva megerősödő hithűségét – benne látta a vallás továbbvitelének biztos alapját, ezért elnevezte Péternek (Petrusz, Petra), ami sziklát jelent. Megbízta őt tanainak terjesztésével és az Egyház kormányzásával. Ez a hatalom Krisztus akaratából átszáll Péter mindenkorijpeter utódjaira, Róma püspö-keire, a pápákra. Péter Krisztus mennybeme-netele után erőteljes térítő tevékenységet folytatott Kis-Ázsiában, Görögországban, majd Rómában is. Rómában szenvedett vértanúha-lált, fejjel lefelé keresztre feszítették. Sírja fölé már a IV. században bazilikát építettek. Az egész katolikus egyháznak oltalmazója, de védőszentje nagyon sok mesterség művelőjének, főleg a halászoknak. Szobrokon, festményeken alacsony növésű, kerekfejű emberként ábrázolják, amit hitelesnek lehet tekinteni, mert a római közösség emlékezetében alakja ilyen külső jegyekkel élt tovább. Kezében kulccsal - mint a mennyország bölcs és tapasztalt kapuőre - tűnik föl a képeken.

 jpal Szent Pál apostol az ősegyház másik kiemelkedő alakja. Őt is, csakúgy, mint Pétert, az apostolok fejedelmeként tisztelik, annak ellenére, hogy nem volt Jézus tanítványa, annak halála után lett keresztény. Eredetileg Saulnak hívták és csak megtérése után vette fel a Pál (Paulus) nevet. Szigorú zsidó nevelésben részesült, kitanulta a sátorkészítés mesterségét, amit később is gyakorolt. A zsidó vallás annyira meghatározó volt életének korai szakaszában, hogy maga is rabbi lett. Fanatikusan gyűlölte és üldözte a keresztényeket, míg az egyik büntető útján látomása támadt. Jézus jelent meg előtte olyan fényesség kíséretében, amelytől átmenetileg megvakult. Az élmény hatására megkeresztelkedett, látását ekkor visszanyerte. Téríteni kezdett és csatlakozott az apostolokhoz. Cipruson, Görögországban, a mai Franciaországban, Szíriában és Kis-Ázsiában járt missziós útjai során, közben sűrűn levelezett a többhelyütt alakult gyülekezetekkel. (Levelei a Biblia Újszövetség kötetének fontos fejezetei.) Visszatérve Jeruzsálembe a felizgatott tömeg rá-támadt. Meg akarták ölni, de a helyőrség letartóztatta. Rómába szállították ahol még évekig élt, de végül mégsem kerülhette el sorsát. Kereszténysége miatt nem kínhalálra ítélik, hanem mivel apja révén római polgár volt, karddal végzik ki. Többnyire - akár csak a mi szobrunkon - karddal és könyvvel jelenítik meg.

 jjezusjmaria A főoltártól balra egy szép Jézus Szíve szobor áll, amelyet 1903-ban vettek a hívők közadako-zásából. A karjait kitáró Feltámadott tenyerén a keresztre feszítéskor szer-zett sebekkel az égboltot jelképező, felhőkkel szegé-lyezett félgömbön áll. Lábai előtt töviskoszorú, amelyen keresztbetéve kínzatásának a korbácsa és a világ feletti hatalmát jelentő jogar, valamint az Utolsó vacsora kelyhe látható. Jobboldalon a Lourdesi barlang „Szeplőt-len Fogantatás” Mária szobra van. Megformázá-suk stílusa oly mértékben hasonló, hogy feltételez-hetően azonos műhely alkotásai.

 

  Jobb oldalon, kissé előbbre, az 1922-ben, szin-tén a közösség adománya-iból vásárolt Szent Anna és a gyermek Mária szoboregyüttese látható.

janna  Szent Anna imádkozni tanítja leányát, jobbjával egy könyvre mutatva, amelyben a következő szavak olvashatók: „Rorate coeli desuper”, magyarul „Harmatozzatok egek onnan felülről (és a felhők hozzák az Igazat)”   Egy régi gregorián himnusz kezdőszavai ezek, amelyet a Jézus születését váró időszakban, az advent heteiben különösen gyakran énekelnek a templomokban. 

jangyali 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 A templomba belépve egy gondosan restaurált freskó ragadja meg azonnal tekintetünket. A szentélyt a hajótól elválasztó diadalíven egy, az épülettel majdnem egyidős festményen az angyali üdvözlet jelenetét láthatjuk.

  A tisztaság liliomával érkező égi küldött a következő szavakkal köszönti a trónus-szerű széken ülő Máriát: „AVE MARIA GRACIA PLENA DOMINOS TECUM”, azaz „Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled”. A felső, 1687-es évszám a templomépítés befejezésének, az alsó 1690-es pedig a festmény készítésének a dátuma.

  A hajó baloldali főfalán két modern falképen Jézus gyermekkori életéből kiragadott pillanatokat festett meg a művész.

 jimadasjmuhely A karzat felöli képen a születése utáni jelenetben gyönyörködhetünk. A betlehemi csillag fényében, a boldog és büszke Istenanya a szalmán fekvő kisdedét kitakarva mutatja meg őt a hódolatra érkezett pásztoroknak.

  A másik freskón az ácsműhely belsejébe pillanthatunk be. József a gyalupadnál dolgozik, nevelőapja kérésére a kamaszkorú Jézus egy lécet hoz, miközben az ajtónál ülő Mária szerető tekintete követi gyermekét.

  A falon körben a Keresztút nyomdai úton előállított képei vannak elhelyezve.

  A templomot az elmúlt évtizedekben újították fel. Hajdanában két oltára volt, mindkettő a barokk korból származott. A főoltár képén Szent József kézenfogva vezette a kis Jézust, kétoldalt pedig a négy evangélista szobra állt. A mellékoltár festménye 1812-ből való volt és a máriacelli Szűzanyát ábrázolta. Sajnos a felsoroltak az átalakítások során mind eltűntek.

  1906-ban két vasoszloppal támasztották alá a kórust és ugyanebben az évben közadakozásból egy kis harmónium is került oda.

  A karzatról nyílik a négyszögletes alaprajzú, aránylag alacsony torony ajtaja, ahol két harang lakik.

 jharangujabb Az 1902-ben készült 120 kilogrammos nagyharangot az elő világháború alatt hadicélokra kisajátították és elvitték. Pótlására csak egy évtizeddel később, az első Csehszlovák köztársaság idején kerülhetett sor. A délidőben megszólaló harang 1924 decemberében került a helyére, hála a lakosság adakozó kedvének.

Ennek a felirata:

„SZENT JÓZSEFNEK, A KÖZSÉG VÉDSZENTJÉNEK TISZTELETÉRE ÖNTETTÉK A SZÚNYODI HÍVEK AZ 1924. ÉVBEN. FISCHER TESTVÉREK NAGYSZOMBAT”

jharangregiA kisebbik harang nagyon értékes, hiszen a templom épületének fenn-állásával csaknem egyidőben, közel 300 évvel ezelőtt készült. A palást felső peremén körbefutó felirat:

 

 

„FUTIT ME JOHANN ERNEST KRISTELI POSONII"
Magyarul: „Kriszteli János Ernő öntött Pozsonyban”

  Az alsó perem közelében lévő betűk és számok „A.O. 1736” a régiségét bizonyítják.

jkereszt  Kilépve a templom ajtaján azonnal a szemünkbe tűnik egy gyönyörű, gondosan karbantartott feszület, amelyen a míves köralakú kerámia dombormű alatt lévő márványtábláról a következőket tudjuk meg:

„Jézus és Mária
tiszteletére emeltette
özv. Tanczer Józsefné.
1907
Felújíttatta Gábris László 1998-ban.”

jlurdes A templom udvara valamikor temető volt. A síremlékek közül egyetlen egy kőkereszt maradt meg, amely 1821-ből származik. Sajnos a márványtábláját valaki összetörte, így nem lehet tudni, kinek a nyughelyét jelölhette.

  A kert északi kerítésénél egy Lourdes-i barlangot idéző kápolna áll. Feljáratának jobb oldali oszlopára erősített kőlapról megtudjuk a történetét:

„Fogadalmi kápolna, Szűzanya a kis Jézussal.
1737-ben hálából építették pestis járványból megmenekült hívek Nagyboldogasszony ünnepére. 1953-ban lebontották. 1966-ban a hívők segítségével felépült az új kápolna és az oltárra lett helyezve a fogadalmi Mária szobor. 1968. aug. 15-én nagy ünnepséggel szentelte fel a kápolnát Dr. Horváth Károly prof. plébános. V1969. IX. 11.”

  Visszatérve Püspökibe, meglátogatjuk a még megmaradt három kápolnát.

  De előbb lássuk, milyen építményre kell gondolnunk, ha kápolnákról beszélünk?

  A kápolna (a latin capella, cappa szóból ered, ami a fejet is betakaró köpenyt jelent), istentiszteletre szolgáló templomszerű kisebb épület. Ilyeneket eredetileg a vértanúk sírjai fölé emeltek, később a plébániatemplomoktól messzebb fekvő helyeken, tanyákon de főképp a temetőkben, utak mellett vagy az előkelők palotáiban létesítettek. A nagyobb templomokban is vannak kápolnák, rendesen a mellékhajókban. Egyes kápolnáknak speciális funkciója van: keresztelőkápolna, sírkápolna, emlékkápolna stb.

  Ha egy kápolnának külön lelkésze volt, azt hívták tulajdonképpen capellanus-nak, káplánnak.

  Hogy miként lett a latin köpenyből kis templomocska? A hagyomány szerint Szent Márton - az előtte didergő koldus képében megjelenő - Jézus Krisztusnak adta katonaköpenyének a felét. A másik félköpeny (köpenyke, latinul capella) továbbra is a viselete maradt. A kereszténnyé lett Szent Márton később Tours francia város püspöke lett. A félköpenyt a frank királyok ereklyeként tisztelték, a csatákba magukkal vitték és külön sátorban helyezték el. Ennek a sátornak lett a neve „capella”, innét eredeztethető a későbbi kisebb templomszerű építmények kápolna elnevezése.

  Püspöki, hasonlóan a legtöbb magyar településhez, régen egyetlen utcából állt. A közepén húzódó vízfolyást követve annak két partjához közel települtek a házak. Ez a szerkezet az ófaluban ma is megfigyelhető, a széles főutca az, ahol az ősi település magját találjuk. A vízfolyás felső (észak felőli) részén elhelyezkedő porták alkották a Felvéget (Felszeg, püspökiesen Fűszög), a lejjebb lévő házak pedig az Alvéget (Alszeg, Aszög). Az egykori Alszeg déli részén, a mai Elesett Hősök (Padlých hrdinov) utca végén van a

mkapolna  Mária kápolna. Él az a monda, hogy valaha a mezőváros vesztőhelye állott azon a helyen és miután elveszítette a település a pallosjogát, engesztelésül építették fel a hívek.

  Belső tere meglepően tágas, sőt a tornyában még egy kis harang is van. Évente több alkalommal tartanak szentmisét benne, ezért az állapota - köszönhetően az önzetlen hívek folyamatos gondoskodásának - nagyon jó.

mbelso

  

  Oltárképe, stílusából ítélve a XIX. század végén készülhetett, festője ismeretlen.

 mmkepujmmariakepr A kápolna belső tere, mivel télen nincs benne fűtés, nem kedvező a festmények számára, a kép állaga egyre romlott. Az 1990-es években már rendkívül rossz állapotban volt, nagyobb felületeken lepergett róla a festék, félő volt, hogy teljesen tönkremegy. Nagy József festőművész vállalta a restaurálását és szakszerű, gondos munkája nyomán a gyönyörű kép visszanyerte eredeti színeit. Az arany háttér előtt álló Szűz Mária lábával a gonosz kísértőre tapos. Érdekesen formálta meg a paradicsomi kígyót annak idején a művész, hatalmas fejével inkább egy sárkányhoz hasonlít.

  Mária fölött szalag hullámzik, rajta a felirat: „MÁRIA SZEPLŐ NÉLKÜL FOGANTATOTT, KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK, KIK HOZZÁD FOLYAMODUNK.”

  Figyelemre méltó továbbá a baloldali falon lévő Krisztust az Olajfák hegyén ábrázoló olajnyomat, valamint az előtérben lévő, nagyon régi de megkopottságában is szép Kis Szent Teréz szobor.

  A széles Elesett Hősök (Padlých hrdinov) útról befordulva a Tűzoltó (Požiarnicka) utcába, az az Ómalom (Staromlynská) utcát keresztezve a Janko Kraľ XIX. századi szlovák népies költőről elnevezett utcában folytatódik. A saroktól mintegy 50 méterre jobbra betekintve, a kerítés mögött megláthatjuk a Rozália kápolnát, amely lassan már háromszáz éve ott áll.

rkapolnarrkapolnauj

 

  Történetéről az előzőekben már említés történt a 121-123. oldalon. A környéken lakók önzetlen gondoskodása ellenére az állapota egyre romlott. Falai nedvesedtek, bár a tető újracserepezése néhány éve megtörtént, az épület maga renoválásra szorult. A település őslakosai összefogtak és 2015-ben sikerült annyi pénzt szerezni, hogy sikerült azt, és a másik kettő kápolnát is kívül-belül felújítani.

  A kápolna eredeti barokk oltárképe a templom karzatán őrizve biztonságban van, helyette Nagy József püspöki művész festett egy freskót, melyen Szent Rozáliát láthatjuk, amint a lakóhelyül választott barlangban megjelenik neki Szűz Mária.

roltarA kép baloldalán olvasható felirat:

„E KÁPOLNA ÉPÍTTETETT SZŰZ ROZÁLIA TISZTELETÉRE, HÁLÁBÓL A PESTISJÁRVÁNY MEGSZŰNÉSÉÉRT 1723-BAN.”

A jobb oldalon pedig:

„AZ ISTEN DICSŐSÉGÉRE S A HÍVŐ LELKEK ÉPÜLÉSÉRE A RÉGI KÉP HELYETT ÚJ KÉSZÜLT 1995-BEN”.

  Visszatérve az Ómalom (Staromlynská) utcába, a régi Királyi országút nyomvonalát követve kifelé haladunk Püspökiről. Kissé jobbra tartva a Baromfi (Hydinárska) utcán végigmenve Csölle (Rovinka) irányában hagyjuk el a település belterületét. A vasúti töltés aluljárója után hamarosan feltűnik egy baloldalon álló magányos kis épület: a

   Kormányosi kép kápolna. Titokzatos nevére mondai magyarázat létezik. A szóhagyomány szerint hajdanán ott egy hajózható Duna-ág folyt. Egyszer egy gabonaszállító uszály a helynek a közelében elsüllyedt. A kormányos megmenekült, s ennek emlékére, hálából állíttatta az úgynevezett Kormányosi képet (szobrot?), mely fölé később kápolnát emeltek. Az építmény barokkos formája alapján mindez évszázadokkal ezelőtt történhetett.

kkapolnarkkapolnauj  Belsejéből az eredeti szobor hiányzik, annak valószínűleg később készült talapzata viszont megmaradt, amelyre két évszámot véstek: 1855 és 1904. A kettő közötti R betű a felújíttatott (renoviert) szó kezdőbetűje.

 kolrarrkoltar A lakott területen kívül eső kápolna fokozottan ki van téve a rongálás veszélyének. Bár önzetlen gondozói erejükön felül áldoznak megmaradásáért, az csak nehezen biztosítható. Pedig, mint a régi népi vallási kultúra egyik tanúja, megérdemeli a védelmet.

  A mai Pozsony-püspöki területén létezik még egy kápolna, a szúnyogdi temetőnél álló, az I. világháborúban elesett

Hősök kápolnája. A kis építmény az I. világháborúban elesettek emlékét őrzi. Keletkezésének idejéről semmit sem tudunk. Maga a kápolna épülete ápolt és aránylag jó állapotban volt, de azért ráfért a 2015-ös gondos restaurálás.

hkapolnarhkapolnauj  A kápolna virágokkal díszített belső tere kegytárgyakban gazdag, több Jézus szíve és Szűz Mária szobrot, valamint kisebb képeket találunk benne. Mivel a temető közvetlen közelében fekszik oltárképének témája is a túlvilággal kapcsolatos.

 holtar Szűz Mária és a kis Jézus, mint a mennyek uralkodói, trónusukon ülnek, mellettük angyalok segédkeznek. A trónszék alatt, a pokol előcsarnokában a vétkeik miatt tisztítótűzben szenvedő lelkeket láthatunk. A kép alatt a márványba vésett felirat is a purgatóriumban bűneik bocsánatában reménykedők segítésére buzdít:

„Imádkozzunk a tisztítótűzben szenvedő lelkekért, nyugodjanak békében!”

tablaregitablaujA kápolna bejárata fölött a megsérült az emléktáblát is kijavították. A márványlapról tisztán olvasható a könyörgés:

„Kik a hazát védve
Hősi halált haltak,
Adj Uram nekik örök
Nyugodalmat”

 

Ezzel befejeztem a szülőfalum templomának és a hozzá kapcsolható vallási emlékeknek a bemutatását. Remélem, hogy a kedves olvasó tanulsággal nézegette a honlapomat és talált újdonságként ható dolgokat is.

 

Ugrás a lap elejére